A rákból felépülve én lelkileg is újjászülettem.

Második születésnapomat onnan számolom, amikor elolvastam ezt a gondolatot:

AZT ADOD A GYERMEKEIDNEK, AMI TE VAGY!

Azóta sok ilyen erős mondattal találkoztam és váltam tőlük jobb emberré, jobb társsá és jobb szülővé. Írásaimban ezeket mutatom be Neked, remélem Te is sokat nyersz velük.

A mai cikkem a kütyüktől való függésünkről fog szólni, és arról, milyen hatással van az életünkre, kapcsolatainkra.

A minap feltettem egy kérdést az oldalamon, hogy a ma átlagembere hány évet telefonozik és tévézik el az életéből 60 éves korára? Az emberek 80%-a tisztában volt vele, hogy több, mint 15 évet, mert erre a válaszlehetőségre szavazott. Pontosabban több, mint 17 évet a kutatások szerint, mert átlagosan napi 7 órát meredünk valamilyen képernyő előtt. 

Azt is megkérdeztem, hogy szokták-e alkalmazással mérni, hogy egy nap mennyit telefonoznak? Magasan a „Nem, nem érdekel.”, ill. az „Igen, de nem pötyögök rajta emiatt kevesebbet.” válaszok kapták a legtöbb szavazatot.

„A mobiltelefonok és a tévé a világ leghosszabb köldökzsinórjai!” 

Ha össze akarnám foglalni ezt a lesújtó helyzetet, akkor az én felelősséggel szerető követőtáborom is tudja, hogy rengeteget „kockulunk”, de nem tud, és/vagy nem is akar rajta változtatni. 

Vagyis a kütyük még a felnőtteket is függővé teszik. 

Szellemi sörözéssé vált.

Még találóbb, hogy a kütyük foglyai vagyunk, a mobiltelefon és a tévé után nyúlunk, függők vagyunk, mert ezzel töltjük ki a szabadidőnket! Sőt, drogosok, mert digitális kokainhoz kell jutnunk, elektronikus heroint kell szereznünk mindenáron nap, mint nap.

Pedig az egyénre nézve, ha sikeres és boldog akarsz lenni, az életben minden számít: például mennyit görgeted a telód, mennyit bambulsz a képernyők előtt ahelyett, hogy fejlesztenéd magad.

Tévénézési és kütyüzési szokások helyett alakíts ki tanulási szokást.

Kapcsolj ki mindent és legyél csöndben – a tudattalanunk közölni fogja velünk az üzeneteit, javaslatait, mit tehetsz helyette! A kütyük túlharsogják a belső hangunkat és ez érzelmi elsivárosodáshoz vezet!

Kezdd el a gyógyulást! A kütyümentes napok a teljes felépülés ideje!

A társas kapcsolatainkat nézve hogyan hat a sok kütyüzés?

„Amikor bekapcsolod a tévét, a telefonod vagy a laptopod, azzal átmenetileg minden kapcsolatot porrá zúzol!"

A számunkra legfontosabb személyek a napunk túlnyomó részében elérhetetlenek a kütyük miatt. 

A párod, a gyermekeid, a barátaid, a rokonaid…

Mindenki.

"Azt a meccset, amit a gyermekeid játszanak a telefonoddal, a tévéddel vagy a teendőiddel, mindig a gyermekeid nyerjék!"

Ha csak annyi időt fordítanál a családodra, mint amennyit a mobiltelefonoddal töltesz, másfelé menne a világ!

Legyél elérhető, mint a mobiltelefonod!

Ne mondhassák a gyermekeid, hogy otthon nincs vagy gyenge az Apa, mint a wifi. Vagy szakadozik, mint a net. Néha van, sokszor nincs.

Teljes lefedettséggel legyél ott az életükben!

Mikor már felnőttek, akkor fog a szíved meghasadni, ha nem így teszel. A gyermekeinket nem lehet a hintába visszaültetni.

Egy felmérés szerint a gyerekek naponta 7 percet beszélnek az apjukkal, és 7 órát merednek valamilyen képernyő előtt.

Mit tippelsz, így vajon ki neveli őket?

Legfőképp a példamutatásunk.

Vajon milyen mintát mutatunk, hogyan kütyüzünk? 

Az időtartamát már tudod. 

De milyen módon?

Hazaérve a tévé elé zuhanunk. Ha csippan, akkor azonnal megnézzük a telefonunk, vagy görgetjük látástól Mikulásig a fészbúkot'. Ha beszélgetünk, fel sem nézünk a mobilunkból, a figyelmünk félig ott ragadva - mit várunk így a gyermekeinktől? Ha elgondolkoznánk azon, hogy mennyit és hogyan kütyüzünk, akkor utat találnánk a hozzájuk is! Vagyis, ha jobb példát mutatnánk, ők sem kattannának rá.

Összefoglalásul a kütyük azért veszélyesek, mert lefoglalják az összes szabadidőnk, és kiszorítanak minden más elfoglaltságot.

Arra bíztatlak, hogy legyél tudatosabb! 

Kapcsold ki a tévéd, tedd félre a mobilod, amikor lehet. 

Tarts kütyümentes órákat, napokat! 

Ne a fő program legyen az, hogy bekapcsoljátok a tévét, és/vagy ültök ahányan vagytok a szobában telefonnal a kezetekben, elszigetelve pötyögve egymástól!

„Ha nem a telefonod nyomkodnád, akkor töltenél időt a gyermekeiddel, eljutnál kirándulni, sportos testet edzenél, és még talán egy hangszeren is megtanulnál játszani!”

A legtöbb ember a legszebb éveit tévénézéssel és mobilozással tölti el - ez szégyen!

Te inkább szeress felelősséggel!

Mester Attila
Mester Attila-Apjafia blog alapítója
www.mesterapia.hu