Ahol a fiúk már az iskolában főznek, mosnak - Egyenjogúság Svédországban


Hogy hol kezdődik az egyenjogúság? Csak egy apró példa: elég csak belegondolni, miért volt olyan magasra tervezve évszázadokig a szekerek, hintók meg vonatok fellépője, és még az elmúlt évtizedekben is a busz lépcsője - ugyanis aki tervezte, nem mondjuk 155 centi magasra nőtt. Ekképp történhetett, hogy a nők nagy része sokáig el sem érte a busz vagy a villamos belső felső fogódzóit, merthogy rájuk nem gondolt a konstruktőr, aki persze férfi volt. Csak saját magára. De sok helyen ez Magyarországon ma is így van


Léteznek olyan országok, ahol már a várostervezésnél és üzemeltetésnél is gondolnak a nőkre, pontosabban az ellenük irányuló erőszak kivédésére – például azzal, hogy a sötét parkokba, játszóterekre több lámpát telepítenek, más, inkább szem előtt lévő utakat alakítanak ki, vagy a liftekbe beszerelnek vészgombot, ha megtámadnának benne egy nőt, - esetleg férfit - mindegy, milyen szándékkal.


Mindennek az alapeszméje sok ezer évre nyúlik vissza: a férfiak elmentek vadászni, a nők meg otthon a barlangban etették a kicsiket - de mindig jelentkeznek új aspektusai.

A XXI. században is sok helyütt a nő, csak, mint gondoskodó, mint anya, létezhet! Néha akkor is, ha éppen miniszter!


Már a szülésnél kezdődik – se hálapénz, se ajándék


Lehetne ez másképp is - például ahogy Svédországban működik. Kezdjük a szülésnél. Mivel a kismamának nincs választott orvosa, annál fog szülni, aki éppen ügyeletes. Orvosnak és szülésznőnek tilos pénzt adni. A társadalombiztosítási járulék és az adók magasak, ezekben benne foglaltatik az ingyenes szüléslevezetés, mint szolgáltatás. Kivételezés elképzelhetetlen!  Apró ajándékokat – például bor – sem szabad elfogadni.

A papa szinte mindig jelen van a szülésnél, de eljöhet a nagymama vagy egy barátnő is. Külön ajánlják, hogy a papán kívül még valaki ott legyen, amikor megszületik a kicsi. 

Fél órával a baba világra jötte után hoznak kávét és szendvicseket – ingyen - a jelen lévőknek. A mama lefürdik, a gyermeket megmérik, megvizsgálják. Ezután átszállítják őket egy kórterembe.


A svéd egészségügyi biztosító időben tájékoztatja a leendő szülőket arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a gyesre. Ha a szülők együtt nevelik a gyermeket, akkor minden szülőre jut 240 nap gyes – összesen 480 nap (egy gyerekre). A gyest lehet egész, háromnegyed, fél, negyed és nyolcad napokra is kivenni. Ha ikrek születnek, még 180 nap jár.

      

Ösztökélni a papákat, hogy vegyék ki a gyest


A gyesnapokat a gyermek 12. életévéig lehet kivenni. Ha az anya nem akarja ezeket a napokat felhasználni, akkor át lehet ruházni az apára. Kilencven nap, külön-külön, mindkét szülő számára fenn van tartva. Ennek oka, hogy ösztökélje a papákat, hogy ők vegyék ki a gyest. E szabályok az örökbefogadott gyerek esetére is ugyanúgy vonatkoznak.

A papa 10 napig a szülés után otthon maradhat.  Mindez eleve feltételezi, hogy az anya is keres, méghozzá nem sokkal kevesebbet, mint az apa. No meg, hogy ha már ő is aktívan jelen volt, amikor a gyerek megfogant, felelősséget kell neki is vállalnia…

Amikor Stockholmban járok - és elég gyakran megyek oda – látom, hogy a parkokban legalább annyi férfi sétáltatja csemetéjét, mint ahány nő. Nálunk furcsa, ha az apa veszi a ki a gyest, ott természetes. Mindez már az iskolában kezdődik: a fiúk ugyanúgy tanulnak háztartásvezetést mint a lányok. (És nem barkácsolást.)


Az északi országok vezetnek 


A közelmúltban, a norvég The Peace Research Institute Oslo (PRIO), valamint a washingtoni Georgetown Egyetem vizsgálta a nők befogadását, az esélyegyenlőség kérdéseit, valamint a biztonság különböző dimenzióit. Összesen 13 mutatót teszteltek az oktatás helyzetétől kezdve a munkaerőpiaci törvényeken át az erőszak megítélésig – adta hírül több orgánum. Kiderült, hogy azok a társadalmak, amelyek a nők helyzetét illetően jól teljesítenek, alapvetően békésebbek, demokratikusabbak, a gazdaságuk is erősebb, ahogy az éghajlatváltozáshoz is rugalmasabban képesek alkalmazkodni.

A 2023-as rangsort Dánia vezeti, több mint háromszor magasabb pontszámmal, mint a lista végén kullogó Afganisztán. A nők kiemelkedő helyzete szempontjából Dániát követi Svájc és Svédország. Magyarország a lista közepe környékén szerepel, inkább annak második felében, a 25. helyen, megelőzve többek között Szerbiát, Olaszországot, Szlovéniát, Romániát és Görögországot. 


Nincs „tetszikezés” és magázás


Egy svéd nő nem kuncsorog, nem beszél mellé, nem fogalmaz homályosan, hanem kimondja, mit akar, akár a magánéletben, akár a munkahelyen. Nem pislog hónapokig, szendén, szempillát rebegtetve egy férfire. Ugyanúgy viselkedik sok esetben, mint hímnemű társa. Mindennek történelmi hagyományai is vannak, illetve maga a nyelv is ezt támasztja alá: mindenki tegezi a másikat, - beteg az orvost, beosztott a főnököt - nincs „tetszikezés”, „csókolomozás”, meg „nénizés”, és efféle a partner korát meghatározó feudális dolgok. Ez pedig fontos, hiszen része a kor szerinti egyenjogúságnak is.