
Egy párkapcsolat akkor válik igazán tudatossá, amikor már nem azt kérdezzük: „Mit kellene tennie a másiknak, hogy én boldog legyek?”, hanem azt: „Én hogyan tudok jelen lenni ebben a kapcsolatban?” A boldog kapcsolat alapja tehát nem a másik ember megváltoztatása, hanem sokkal inkább a saját működésünk megértése.
A kapcsolat ugyanis tükör. Megmutatja, hogyan szeretünk, hogyan félünk, hogyan kötődünk, hogyan kommunikálunk, és azt is, milyen elvárásokat cipelünk magunkkal. A társunk nem azért van mellettünk, hogy minden hiányunkat betöltse. Minél inkább képesek vagyunk önálló, harmonikus emberként működni, annál szabadabban és szeretetteljesebben tudunk kapcsolódni hozzá. A párkapcsolati boldogság és a kapcsolódás sikeressége szorosan összefüggésben van az önismerettel és a személyes felelősséggel.
A konfliktus természetes része a kapcsolatnak. Ahhoz, hogy igazán jól éljünk, érdemes megtanulni egy-két konfliktus rendező technikát. A tudatosság nem azt jelenti, hogy többé nincs vita, fájdalom vagy csalódás. Az élet hullámzik, tehát egyszer jobb, máskor kevésbé boldog időszak jön majd. Ha megtanuljuk ezeket is tapasztalatként szemlélni, akkor a nehéz, „sötét” időszakoknak is lehet tanító erejük. Egy konfliktus a legtöbb esetben egy kiváló lehetőség arra, hogy valami fontosat megértsünk önmagunkról és egymásról.
A kapcsolat egyik nagy kulcsa: hogyan kommunikálunk egymással. Nem elég csak a véleményünkről beszélni: azt is érdemes megtanulni, hogyan fejezzük ki valóban azt, amit érzünk és szeretnénk úgy, hogy a másik ember is megértse. Érdemes megtanulni azt a nyelvet, amit a párunk „beszél” hogy valójában eljusson hozzá az üzenet, hogy a beszédünk valóban azt közvetítse, ami bennünk történik.
A tudatos párkapcsolat ugyanakkor választás is. Nem csupán „megtörténik velünk” a szerelem, hanem a döntéseinkkel alakítjuk, hogy milyen minőségben élünk. Közös értékrend, közös célok, egymás iránti tisztelet, érzelmi kommunikáció, intimitás, a női és férfi működések egyensúlya, valamint az anyagi élet rendezettsége mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kapcsolat hosszú távon is működőképes legyen.
Talán a legfontosabb kérdés mégis ez: boldogabbá akarjuk tenni egymást, vagy egymástól akarjuk megszerezni a boldogságot? A kettő között óriási különbség van.
A tudatos kapcsolatban két egész ember találkozik. Mivel már egyre inkább elfogadják önmagukat, így egyre elfogadóbbak a társukkal is. Nem egymás megmentői, tulajdonosai vagy hiányainak betöltői akarnak lenni, hanem társak. Olyan emberek, akik hajlandók önmagukra nézni, felelősséget vállalni az érzéseikért, megtanulni egymás nyelvét, és újra meg újra egymást választani.
Talán éppen ettől lesz a szerelemből valódi társ-kapcsolat: amikor már nem az a kérdés, hogy „mit kapok tőled?”, hanem az, hogy „mit teremthetünk együtt?”.

Kereszty András György
A Tudatosság Iskolájának alapítója
https://atudatossagiskolaja.hu/
Szólj hozzá