Májusi teendők a kertben…

A májust a palántázás hónapjaként tartják számon a kiskertkedvelők, mivel a „fagyosszentek” elmúltával, az összes fagyérzékeny virág és az egynyáriak is már a szabadba kerülhetnek.

A „májusi eső aranyat ér”, így most lehet optimálisan a földlabdás, konténeres fás növényeket, illetve a tűlevelűeket ültetni, míg a konténeres évelők a többi konténeres növényhez hasonlóan akár később is nyugodtan ültethetők. A hagymás virágokat hagyjuk visszahúzódni és csak az elszáradt leveleket távolítsuk el. Csak így áll majd rendelkezésre elegendő erő a következő évi bő virágzáshoz. A vízi- és mocsári növények ültetése is aktuális a kerti tó vizébe, amely lassanként már felmelegszik.

A hónap végére a szobanövények többségét már kivihetjük a szabadba, az érzékeny edényes növényeket is kihozhatjuk a teleltetőhelyükről. A dália-, kardvirág-, kánna- és fréziagumókat a szabadföldi elültetés előtt egy éjszakára áztassuk vízbe. Ültessük napos helyre, előre leszúrt támaszték mellé, így a későbbiekben nem sértjük meg a gumókat. Ebben az időszakban ajánlott vetni az olyan egynyári virágokat, mint az oroszlánszáj, körömvirág, vagy a dísznapraforgó.

A rózsabokrok tövéből távolítsuk el a vadhajtásokat és ha szükséges kezdjük el a permetezést a bimbókon megjelenő levéltetűk ellen. A leandereknél végezzük el a megnyurgult hajtások visszavágásait, átültetést és mindenekelőtt a szükséges tápanyagutánpótlást is el kell végezni.

Elkezdődhet a balkonládák, dézsák, díszcserepek beültetése is, ahol a hervadt virágok, nyurgult szárak eltávolítása, a tápanyagutánpótlás valamint a gyakori öntözés szinte napi feladat lesz, de a látvány és illat mindenért kárpótol majd.

Bőven van teendő a veteményeskertben is: gyomlálni kell már a kikelt zöldségféléket (a répát, a petrezselymet, a hagymát, stb.).  Figyeljünk oda a vetésforgóra. Nem lehet mindig ugyanazt vetni, vagy ültetni ugyanabba a parcellába, de ugyanakkor ismernünk kell az ültetésre szánt zöldségfajták fény-, víz-, tápanyag- és helyigényét is. A növénytársítás kapcsán több tippet is ismerünk, melyekre érdemes odafigyelni, Ilyen például, hogy a krumpli mellé ajánlott spenótot, karalábét, vagy épp kaprot ültetni. Az uborka jól érzi magát a zeller, a bab, a hagyma, a cékla vagy a saláta mellett. A paradicsompalánták mellé lehet ültetni zellert, petrezselymet, spenótot, hagymát, salátát, babot. De nem ajánlott egymás mellé ültetni a babot és a borsót, a babot és a hagymát, a borsót és a paradicsomot, a salátát és a petrezselymet, a káposztát és a hagymát, illetve a krumplit és a hagymát.

A növények kártevők elleni biológiai védelmében használhatunk gyógy- és fűszernövényeket ilyen például a torma, mely jó hatással van a krumplira, vagy a kamilla a káposztára. A fokhagyma is jótékony hatással van a gombás betegségek és csigákkal szemben. Ezen praktikákra odafigyelve szebb- és egészségesebb zöldségeket nevelhetünk, érdemes tehát kis figyelmet szentelni erre még az ültetés előtt. A mulcsozás helyett a sorok közé vethetünk zsázsát, spenótot, retket, vagy hónapos retket, valamint egynyári fűszernövényeket.

Májusban jelenik meg a legtöbb kártevő! A cseresznyelégy május végén, június elején rakja le petéit az érésben lévő cseresznyébe. Függesszük ki időben a fákra a ragacsos sárga lapokat! A sárgabarack és a meggy száraz ágait vágjuk le és moníliafertőzés esetén égessük el.

A tavaszi lemosó permetezések elmaradását bizony ilyenkor már nemigen lehet pótolni az őszibarackfákon sem, így ha a levél fodrosodni kezd, igyekezzünk a piros dudoros levelektől megszabadítani és valamelyik tafrina-ellen alkalmas felszívódó permetező szerrel lekezelni fánkat. Gyümölcsfáink kora nyári kezelésekor azonban arra mindig figyeljünk, milyen más veteményre, esetleg már pirosodó szamócára hullhat le a lombokról a permetlé.