„Az ember nem azért él, hogy szeressék – hanem hogy szerethessen.” – írja Márai Sándor, és talán ennél igazabb mondat aligha létezik az emberi kapcsolatok lényegéről.


Mert bár hajt bennünket a vágy, hogy elfogadjanak, megértsenek, öleljenek és hazavárjanak, a legmélyebb öröm mégis abból fakad, amikor szívből adhatunk – szeretetet, figyelmet, meleg szót, érintést.


Mégis, kapcsolatainkban ezen a téren tapasztalható a legtöbb sérülés, elfojtás és hiány.


A 21. század rohanó világában, ahol az egyéni teljesítmény és a felszínes kapcsolatok dominálnak, egyre többen ébrednek rá: a legnagyobb hiány ma a valódi, mély, bensőséges kapcsolatokban van.


Legyen szó férfi-női viszonyról, testvéri összetartozásról vagy szülő-gyermek szeretetről – minden emberi kapcsolatnak ez az egy közös tengelye van: a szeretet.


„Semmi sem pótolhatja az emberi szeretetet. A legnagyobb fájdalmak gyógyírja egy meleg kéz, egy őszinte szó, egy pillantás, melyben benne van: fontos vagy nekem.” – idézhetjük Szabó Magdát, aki regényeiben is újra és újra ezt a szeretetéhséget tárja fel.


Az ember szinte belebetegszik, ha nem adhat szeretetet. Mert adni annyi, mint élni.


„A szeretet nem fogy el, ha adjuk – épp ellenkezőleg, megsokszorozódik.” – írta Müller Péter.


A szeretethiány, vagy más néven szeretetéhség nem pusztán lelki probléma – komoly egészségügyi kockázatokat is rejt magában. Az ember társas lény, és az érzelmi kötődés, a melegség, a figyelem létfontosságú szükséglet, éppúgy, mint az étel, a víz vagy a levegő.


Ha ezek az érzelmi szükségletek tartósan kielégítetlenek maradnak, az testi és lelki szinten is megbetegíthet.


Amikor valaki tartósan magányos, elutasított vagy szeretetlenül él, a teste állandó stresszállapotba kerül. Megemelkedik a kortizolszint (a stresszhormon), ami hosszú távon gyulladást okoz a szervezetben. Ez növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az autoimmun kórképek kockázatát.


Az érzelmi elhanyagoltság, különösen gyermekkorban, jelentősen legyengíti az immunválaszokat.


Felnőtteknél is kimutatták, hogy a magányos emberek gyakrabban betegszenek meg, nehezebben gyógyulnak, és fogékonyabbak a fertőzésekre.


A szeretethiány az egyik legerősebb kiváltó oka a depressziónak, a szorongásos zavaroknak és az önértékelési problémáknak. Aki hosszú távon nem kap szeretetet, könnyen válhat önmagát bántóvá, elszigetelődővé, vagy szenvedhet krónikus ürességérzettől.


Ez a hiányállapot megzavarhatja a belső egyensúlyt: gyakori a túlzott evés vagy éppen a kontrollált koplalás – így próbálják sokan pótolni az érzelmi hiányokat.


Az alvásproblémák is jellemzőek: az elhagyatottság érzése gyakran álmatlansághoz, éjjeli szorongáshoz vezet.


Mindez gyakran hajtja az embereket a különféle pótcselekvések felé. Legyen szó alkoholról, dohányzásról, túlzott munkáról vagy online függőségekről – ezek gyakran csak a belső hiány elfedését szolgálják.


Összefoglalva: a szeretet nem luxus, hanem alapvető egészségi szükséglet.


Ahogy a test éhezik az étel hiányára, úgy a lélek megbetegszik, ha nem kap szeretetet.

Ahogy Fromm fogalmazott:
„Az ember szeretet nélkül nem tud egészségesen fejlődni, és nem tud boldogulni. A szeretet olyan, mint a víz: nélkülözhetetlen.”


Ezért kulcsfontosságú, hogy ne csak vágyjuk a szeretetet, hanem tanuljunk is meg adni és befogadni – nap mint nap.


Ahhoz, hogy megőrizzük emberségünket, hogy lelkileg egészségesek maradjunk, szükségünk van egymásra.


Öleljünk gyakrabban. Mondjuk ki a jót. Merjünk szeretni – bátran, gyengéden, naponta újra és újra!


„Az ember csak addig él, amíg szeretni tud.” – emlékeztet minket újra Márai. És igaza van.


„Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.” – Márai Sándor


Ne halogass! Kezd el! Élj és SZERESS bátran!


Kovács A. Magdolna

Csak a Nőknek Magazin Alapító Tulajdonos