Az élőlények, a kert és a növények számtalan érdekességgel rendelkeznek, melyeket nem is ismerünk. Tudtad, hogy Carl von Linné volt a legismertebb botanikus és számtalan vizsgálat eredményét hagyta ránk? Ő vezette be a fajok kettős (binomális), fajnév, nemzetségnév megnevezését. Célként tűzte ki maga elé, hogy megnevezi és besorolja az akkor ismert összes élőlényt. Magnevezések alapjául az ógörög megnevezéseket választotta, majd fokozatosan a középkori latin nevekre váltott. Systema Naturae (1735) című munkájában rendszerezte az addig ismert összes növényt, állatot és ásványt. Rendszerezései: osztály, rend, nem, faj, változat. A porzók száma, megjelenése és a bibék száma szerint a növényvilágot huszonnégy osztályba sorolta. Linné fő műve a Species Plantarum (1753), amelyben módszertani pontossággal 5 900 növényfajt írt le.

Természettudományi gyűjteménye 19 000 préselt növényből, számtalan könyvből és szakmai levelezésből állt. Linné neve az L. rövidítésben maradt fenn. Ezt találhatjuk minden olyan növény- és állatfaj neve után, amelyeket elsőként Ő határozott meg.

Tudtad?

A növények időjósok. Néhány növény előre jelzi az időjárást. Például, ha a bogáncs reggel kinyitja virágait, akkor szép napos időnk lesz. Ha azonban összezárja, akkor számíthatunk az esőre. De a madársóska is remek időjárás jelentő. 5-6 órával az eső beállta előtt összecsukja levelét.

Legöregebb fa a Szálkástobozú fenyő. A kelet-kaliforniai Fehér hegyekben találhatók. Közöttük van olyan fa, ami 4844 éves. A Szálkástobozú fenyőfák magassága 3-10 méter között van.

Legészakibb virág, a Feledékes kőtörőfű. Grönland északi részén nő, de magasabb hegyekben is megtalálható. Kedveli a félig árnyékos, nedves helyeket. Kicsi, évelő, kúszó növény. Vaskos testfelépítésének köszönhetően a hideg nem ért neki, sőt kis testfelépítéséhez képest nagy virágokat hoz.

Nem a szép virágok vonzzák pillangókat. Hanem a lóhere, a pitypang, a bogáncs, vagy a csalán. Miért? Mert ezekre a növényekre rakják petéiket. 

Sütőporral édesebb a paradicsom. Bizony… A paradicsom ízét a föld savanyúsága szabályozza. Ha egy kis sütőport szórunk az ágyásra, akkor édesebb lesz a paradicsomunk, mivel a savanyúság elnyelődik.

A salátának csupán 4%-a saláta. Ha aszt gondoltad, hogy a dinnyének a legmagasabb a víztartalma, akkor bizony tévedtél. A saláta 96%-ban tartalmaz vizet. Ezzel elnyerte az első helyezést.

A kert legizmosabb lakója a hernyó. Egy hernyónak ugyanis 4000 izma van, amiből 200 csak a fej mozgatásáért felel.

Ez csak néhány érdekesség a hatalmas természetből, de érdemes tanulmányozni környezetünket! Következő hónapban újabb izgalmas témával jelentkezek!

Nemes Gábor
Biogazda
+36/70-701-7447
nemesokogazdasag.hu