Kedves Olvasók!


Legújabb könyvem a VITÁLIS ARANYÉVEK tapasztalati útmutatóm. Írtam elsősorban saját korosztályom szeniorjainak hetvenen innen és hetvenen túl. Megszívlelendő tájékoztatásul a következő generációnak, hogyha szükséges egyetértő támogatásukkal segítsék szüleiket egy aktív vidám virágzó időskor megélésében mindannyiuk örömére és a környezetünk, társadalmunk hasznára. Az idő félelmetes gyorsan szalad az X generáció is hamarosan átlépi a következő küszöböt. Az idős kor megélése számukra is kihívás lesz, de ők már egészen más alapokról, körülményekről egy mozgalmas digitális világból építik fel saját időskori startégiájukat. Könyvem fejezeteiben az örömteli mozgás, a szellemi tréning, az egészséges étkezés, a közösségi élet, a megjelenés és a generációk közötti kapcsolódás kérdései is helyet kapnak.


Minden komolyságot félretéve egy vicces történetet osztanék meg Veletek az Egészséges táplálkozás c. fejezetből.                                                                                                                 A kulináris kíváncsiság is egy új kaland. A jövőnket édesíti meg korhatár nélkül!


„Kulináris gyönyörök


A Palotanegyedben mozi után galériás pici kávézóra találtunk. Már az utca közepén megcsapta orrunkat az az összetéveszthetetlen illat, amit csak a cukrászdák közelében érezni. A kirakat friss rétesek és krémesek illatával igézte az arra sétálókat. A kellemes nyári délutánon az ajtó sarkig tárva volt. Üres asztalt is láttunk, így beültünk.            „Hamár rétes, legyen kövér!” – biztattuk egymást, és rögtön kértünk szilvás-mákost almásat, sárgabarackost, valamint káposztást is porcukorral vastagon meghintve. A vacsoránknak is beillő süteményeket lassan, élvezettel fogyasztottuk. Hamarosan idősebb pár érkezett. Meglátszott rajtuk a betevő falatok kimondhatatlan szeretete. A férfi nem volt több százhúsz kilónál, és a hölgy is – mondhatni – jól táplált, gömbölyű, mosolygós teremtés volt. Úgy tűnt, hogy ők is rétesimádók. Először is rendeltek elvitelre egy egész tálcával, de amíg a süteményeket csomagolták helyben fogyasztásra is kértek háromszor kettőt, hogy biztosak legyenek a jó döntésükben a választékot illetően. Szabad hely már csak egy maradt. A királyi trónra hasonlító dizájnos ülőkére a pultos megkérdezése nélkül a termetes ember nem mert ráülni. Az eladó beleegyező bólintására nekünk háttal lehuppant. A kopott világoskék vászonnadrág megadta magát, hátul szétnyílt, és a vendég majdnem meztelenül maradt hátsóval élvezettel falatozott tovább. Észre sem vette a változást. Ekkora pucér férfikoffert még életemben nem láttam. Pukkadozva a nevetéstől sietve lenyeltük az utolsó falatokat, és kértük a számlát. A pórul járt férfit azért kifelé menet beavattuk gátlástalan nadrágja titkába.”


                                                                                                          Rodé Klára

                                                                                író, aktív pozitív idősödésmárka nagykövete