Itt hagytuk abba legutóbb:
A környezetbarát jellegre utaló állításokat, jelzéseket kiterjedt európai uniós és magyar szabályozás övezi. Ezeknek a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés felügyelete különböző hatóságok hatáskörébe tartozhat. Az újrahasznosított anyagból készült jelzés ez, a Möbius-szalag.
Kiről kapta nevét ez a szalag?
A fáma szerint August Ferdinánd Möbius (1790-1868), német matematikus és csillagász egyszer arra érkezett haza, hogy a felesége nagyon mérges volt, mert a szobalányuk rosszul varrta össze az asszony egyik harisnyagumiját. Meg volt tekeredve, azaz így nézett ki:
Möbius elgondolkodva forgatta kezében a rosszul összeillesztett darabot és feltűnt neki, hogy az ujját a gumihoz illesztve végig tudja húzni a szalag "mindkét" oldalán anélkül, hogy felemelné a kezét. Azaz a szalagnak csak "egy" oldala van. Sőt csak egy éle (pereme).
A német matematikus és elméleti csillagász felfedezése csak halála után kapott nyilvánosságot, amikor a francia tudományos akadémia irattárából előkerült az egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezése.
A 180 fokkal megcsavart, majd a két végénél összeragasztott anyag egyetlen, végtelen felülettel és éllel rendelkezik, a fura forma kialakulására pedig az 1930-as évek óta próbál matematikai magyarázatot találni a mechanika tudománya.
A szalag "kilépett" a fiókból és a XX. század második felétől az ipar számos területén alkalmazták (pl. szállítószalagoknál, hogy ne csak az "egyik" oldala kopjon, a régi magnóknál, hogy "mind a két felére" lehessen hangot rögzíteni). Napjainkban kiemelkedő szerepet kap a XXI. század technológiájában, a szupravezetők gyártásában.
A matematikusok időközben arra jutottak, hogy a Möbius-szalag formájáról a papírszalag felületén a hajlítás hatására létrejött rugalmas energiák különböző eloszlása tehet.
Az energiasűrűség a felület egyes részein annál nagyobb, minél erősebben meg van hajlítva az anyag. Az energiasűrűség-elmélet megmagyarázza azt is, hogy eltérő szélességű anyagból készített szalagok formája különbözik: minél szélesebb a papírcsík, annál inkább háromszögre emlékeztető alakot vesz fel a Möbius-szalag; illetve minél vékonyabb, annál elnyújtottabb fektetett nyolcast kapunk.
Az alábbi képen a piros részeken a legnagyobb az energiasűrűség. Az energiasűrűség elmélet a gyógyászatban új gyógyszerek struktúráinak felépítésekor, vagy mesterséges anyagok töréspontjainak meghatározásakor segíthet.
Az első műalkotás, amit a Möbius-szalag inspirált, a Végtelen szalag nevet kapta, Max Bill készítette el gránitból 1935-ben.
A Möbius-szalagot Maurits Cornelis Escher holland grafikus (1898-1972) műveiből ismerjük leginkább. Egyik legszebb ábrázolása az a fametszet (1963), ahol 9 vörös hangya egy zárt szalagon masírozik fel-alá; jól láthatóan anélkül, hogy a felületet elhagyná.
A Möbius-szalag az alkalmazott művészetben is megjelenik: az újrahasznosítás nemzetközi jele, a körbe forgó, három nyílból álló háromszög is tulajdonképpen egy Möbius-szalag. Kifejezi az ipari termelésben felhasznált anyagok körforgását: a nyersanyag - késztermék - hulladék - nyersanyag ciklusra utal. 1970 óta létezik; Gary Anderson akkori egyetemi hallgató egy nyilvános pályázatra tervezte.
Dr. Marczi Erika
+36-30 / 280-7475
emarczi@hu.inter.net
És itt értünk vissza mi is a kiinduló ponthoz!
Szólj hozzá