Már régóta tudjuk, hogy nem szabad minden tojást egy kosárba tenni. Életünket különböző kockázatok kísérik, ezek kivédésére, kordában tartására szolgál a diverzifikáció. Így van ez a vagyonképzéssel, a meglévő vagyonok megőrzésével és a befektetésekkel is. A kockázatporlasztás módja lehet földrajzi (országon belül, országok, sőt akár földrészek között), időbeli (ugyanabból a tranzakcióból egy időben csak egyet hajtunk végre), illetve vagyonunkat eltérő kommoditásokba (commodity) helyezzük. Külön nevesíthető kockázat az a gazdaság-politika esemény, amikor a vagyontárgy tulajdonjoga veszik el vagy válik teljesen értéktelenné. Mindezeken felül figyelni kell a hozam-kockázat-likviditás „szentháromságra” is, egy tranzakció ritkán szokott azzal kecsegtetni, hogy mind a három mutató kiüti a plafont.

Azoknál a személyeknél, vállalkozásoknál, hol a napi megélhetésen kívül is van szabad pénzeszköz, azonnal felmerül a kérdés, miként lehetne a legjobban elosztani a különböző tartalékképzési és hozamtermelő eljárások között. Az Olvasó bizonyára jól ismeri a hagyományos, pénzhez, értékpapírhoz kötött módszereket, cikkünkben most az alternatív vagyonképzés, vagyon-konvertálás, vagyonmegőrzés, befektetés lehetőségeket, és azon belül kiemelten a gyémántot mutatjuk be. 

Vegyük először szemügyre a vagyonok megőrzésének lehetséges alternatíváit:

Az első, nyilván megmosolyogtató módszer a párna alatt tartás. Bármennyire is nevetséges így első látásra, biztos igazat adnak nekem abban, hogy aki már vesztette el spórolt pénzét banki csődkor, vagy valamilyen nem banki szubjektumban, az ezt a módszert fogja előnyben részesíteni. A módszer közkedveltsége és “megbízhatósága”a legszembetűnőbb a szlovák korona euróra való átváltásakor volt, mikor is az emberek 70 milliárd, addig otthon tartott koronát vittek be a bankokba. De biztos egyetértenek velem abban is, hogy itt szó sincs a pénz felértékeléséről, valorizációjáról.

Régiségek, festmények, bélyegek, érmék – a befektetés megannyi érdekes módszere. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy vagy magának a vásárlónak kell szakembernek lennie, vagy pedig a vásárláskor szakember segítségét kell igénybe venni, hogy az értékes eredeti helyett ne egy jól sikerült másolat tulajdonosaivá váljunk.

Ingatlan – mindig is érdekes befektetés volt is, lesz is. El kell azonban mondani, hogy magas az induló tőke, az ingatlanról megfelelően kell gondoskodni, kezelni, karban tartani a nyereségességéhez.

Informatikai, felhő alapú szolgáltatások – az utóbbi 4-5 évben jelentek meg, a hardver eszközökkel adatfeldolgozást vállalnak és azokat nem magán a „fizikai vason”, hanem ún. felhőben (cloud) tárolják. Szakértelem kell hozzá és annak elfogadása, hogy az informatika olyan gyorsan fejlődik, hogy mire felfut az üzletágunk, lehet már túllépett rajta az idő.

Bor – hazánkban újkeletű vagyonmegőrző és gyarapító eszköz. Lényege, hogy bizonyos bormárkákat már nem lehet előállítani és ezért a meglévő készlet egyre értékesebbé válik. Nagyon fontos viszont, hogy a palack nem hagyhatja el a pincét, ahol készült, mert a speciális hőmérsékleti és páratartalmi követelmények sérülnek és a bor elveszti minőségét. Ez azt jelenti, hogy a magában a pincészetben kell bortrezort bérelni. 

Arany - a szabad források elhelyezésének kitűnő módszere. Nem szabad azonban elfelejteni az érték napi volatilitását, és az aranypiac ingatagságát.

A vagyonképzési és megőrzési eszközök csúcsán már évszázadok óta a befektetési gyémántok vannak. Adódik a kérdés, miért lehet befektetési eszköz a gyémánt? Miért nem más ásványok, pl. a korundokhoz tartozó rubin vagy a smaragd? Azért mert csak a gyémántok rendelkeznek olyan mérhető tulajdonságokkal, amik alapján az értékük objektíven mérhető, az egész világon elfogadják és egységesen értelmezik.

A folytatásban a bizalmi vagyonkezelésről lesz szó.

Dr. Marczi Erika
+36-30 / 280-7475
emarczi@hu.inter.net