Mottó: két 50 év feletti szülő beszélget:

-szerintem úgy 60 éves korig kell támogatni a gyerekeket

-az már csak 5-6 év

-úgy értem a gyerek 60 éves koráig

Nézzük először szavanként a címet: személyes kockázatmenedzsment. A személy az a természetes személyt jelenti, minket, hús-vér embereket. A kockázat egy adott szituáció kimenetelére vonatkozó objektív kétség, az a tendencia, hogy egy vizsgált folyamat tényleges kimenetelei különböznek az előre várható kimeneteltől (azaz nem biztos, hogy jól sikerül, amit elterveztünk). A menedzsment valaminek kezelését, mégpedig előre megtervezetten, szóval a személyes kockázatmenedzsment a kockázatok kezelésének (és viselésének) tudományos, összehangolt, egységes és gazdasági optimumot kereső módszere.

Milyen csoportokba sorolhatjuk a kockázatokat?

  1. Kockázati helyzet stagnálása : a kiinduló helyzet nem változik
  2. Csak negatív kimenetelűek : az úgynevezett tiszta (kár) kockázatok, ahol a kockázat kárlehetőséget, vagyis a kárveszély bekövetkezésének a lehetőségét jelenti, ilyenkor kockázaton a veszteség, illetve az egyéb érdeksérelem lehetőségét értjük. Azaz, amikor csak rossz dolog történhet.
  3. Csak pozitív kimenetelűek: a játék kockázatok, amelyeknél a tét megfizetését nem nevezhetjük kockázatnak, hiszen azt eleve elveszettnek tekintjük. Azaz amikor csak jó dolog történhet.
  4. Spekulatív kockázat: a fenti három lehetséges kimenetel esete.

A személyes, egyéni kockázatvállalásunkat több tényező is befolyásolja. Ilyen pl. a nemünk, a megfigyelések szerint a férfiak erőteljesebben vállalnak kockázatot. Az életkorunk, fiatalabb korban egészen hajmeresztő dolgokat teszünk. Személyiség jegyeink is közrehatnak, aki extravertált, vagy nyitott személy, nagyobb kockázatot vállal; a barátságos, lelkiismeretes emberek pedig kisebbet. Végül ott vannak az egyéb kockázat vállalást erősítő tényezők: mint pl. a versengés (jövedelem, karrier, pozíció/hatalom), türelmetlenség, impulzivitás, magas önérzet (szakmai tekintély), stressz tűrés, érzelmi hidegség, szabályokkal való nem törődés.

Minden egyes embernek – a különböző tényezők alapján, mint pl. életkor, lakóhely, életmód – saját kockázatkezelési stratégiát kell kialakítania. A gyakori kézmosás pl. csökkenti annak valószínűségét, hogy betegséget kap el az ember, a tenger mellől a szárazföld belsejébe való költözés jelentősen mérsékli a tengerrengés okozta szökőár elszenvedését.

Vegyük sorra, mik az alapvető területek, amire ki kell terjednie a személyes kockázatkezelésünknek (nem fontossági sorrendben):

  1. fizikai védelmünkre: pl. a tevékenységnek megfelelő öltözet (lásd motoros bőrruha, kerékpározáshoz sisak)
  2. higiéniai védelmünkre: a tisztálkodástól a főzésen keresztül egészen a takarításig
  3. tulajdonunk védelmére: az ingatlantól a nagy értékű vagyontárgyakig
  4. külön írom az autónk védelmét (mert ez veszélyes üzem): az autó műszaki állapota, a mi vezetési stílusunk, szabálytisztelésünk és tolerancia szintünk
  5. jövedelemszerzési képességünk védelme: hogy kijöjjön a 480. Azaz 40 éven keresztül, minden hónapban megszerezzük azt a jövedelmet, amire szükségünk van
  6. mentális és testi egészségünk védelmére: eljárunk az orvosi szűrővizsgálatokra, kisebb bajainkat kezeltetjük, hogy ne legyen nagyobb belőle. Szabadidőnkben pedig eljövünk a csak a nőknek klubba!

A folytatásban az életpálya pénzügyeiről lesz szó.

Dr. Marczi Erika
+36-30 / 280-7475
emarczi@hu.inter.net