Na, véget ért a 2020. év, mást vártunk tőle, nagyon mást kaptunk! OK, de mi jön most 2021-ben?


Egyelőre helyben járunk, otthon ülünk, azt is maszkban, nehogy megfertőzzük az aranyhalat az akváriumban. A vírus egyébként egyre közelebb jön. Már unokatestvéri / nagynéni / nagybácsi szinten megjelent minden családban; nincs olyan vállalkozás, ahol egy-két kolléga már ne esett volna át a COVID fertőzésen. Ki így, ki úgy, lázzal - láz nélkül; szaglással - ízleléssel vagy azok nélkül. Átmegy majd rajtunk is, bár lehet, már régen túl vagyunk rajta. A lakosság "átfertőződik", még a végén tényleg kialakul a nyájimmunitás és visszazökkenünk, de hova is?


Egy másik életbe, az biztos. Óvatosabbak leszünk, lehet, hogy a puszival való üdvözlés kimegy a divatból, a kézfogással együtt. Ha egy közlekedési eszközön, pláne egy repülőn, vonaton, valaki köhögni kezd, még a végén körbe tekerik a fejét gézpólyával, csinos kis múmia lesz belőle.


Felértékelődik a minőségi időtöltés! Arra gondolok, amikor tényleg meghallgatjuk a másikat, odafigyelünk a családban mindenkire. Amikor nem zsúfolunk bele egy napba 30 órai teendőt, hogy mint az űzött vad rohanjuk végig a fél életünket. Amikor alig figyelünk oda, mit is mond a másik? Van valami, ami zavarja, a szívét nyomja és szeretné megosztani ezt velünk? Ugyan már, ki ér erre rá, amikor még annyi dolgom van! Rá kell ismét ébrednünk, hogy az ami elmúlt, vissza nem jön többé, akkor kell megélni a pillanatot, amikor éppen történik. Mert a közösen eltöltött idő emléke megmarad, a helyette adott tárgyak elkopnak, tönkre mennek.


Egy évvel ezelőtt még azt gondoltam, hogy összement a világ, oda jutok el 24 óra alatt, ahová csak akarok. Na most már nem így van, az országból is alig lehet kilépni, vagy belépni. Pedig szeretek utazgatni, felülni a repülőre és pár óra múlva az Eiffel torony alatt sétálni. Ezt egyébként most is meg tudom tenni, kisétálok az M5 autópálya bevezető szakaszán lévő Citroen -Peugeot szalonhoz, ott van egy kis Eiffel torony, igaz átmenni nem tudnék alatta, maximum négykézláb. Azért ez nem ugyanaz!


Szokni kell az online beszélgetést is. Persze nagyon jó, hogy legalább látjuk a rokont, ismerőst, de nagy társaságba nem tudunk online menni, új kapcsolatokat nehezebb kialakítani. Atomizálódott a társadalom egyes egyénekre, nagy becsben kell tartani az összetartó közösségeket. Mint pl. a Csak a nőknek klubot!


Dr. Marczi Erika
+36-30 / 280-7475
emarczi@hu.inter.net