MIT TENNÉL A HELYEMBEN?

SZERKESZTI AZ OLVASÓ ÉS V. KULCSÁR ILDIKÓ

Író, újságíró, tanár, párkapcsolati mediátor. Öt gyereket nevelt fel a férjével, hét unoka nagymamája, de ez kevés számára, hiszen az a mániája, hogy derűvel és őszinteséggel kell oldania a hozzá fordulók ezer baját. Ezért tart előadásokat itthon és külföldön, ezért várja szeretettel az olvasók e-mailjeit.  


Volt szerelem, nincs szerelem?


  Drága Ildikó, váratlanul sodródott elém egy fiatalkori szerelmem egy vidéki szállodában, ahol az aktuális partneremmel ünnepeltük az ötvenedik születésnapomat! Azóta tépelődöm, hogy miért nem figyelmeztetett az anyukám, a nővérem vagy a barátnőm, hogy diplomázás után ne dobjam ki a kedves, hűséges és okos évfolyamtársamat, Petit. Ő élete egyetlen szerelmének tartott, csakhogy én akkoriban elszálltam a csinosságomtól, a férfiak bókjaitól meg attól, hogy megvan a diplomám és életem első munkahelye. A nővérem szerint Peti nem gyönge, tutyimutyi srác volt, ahogy én gondoltam, hanem öreg lélek, ezért bocsátott meg nekem mindent. Még azt is, hogy más fiúkkal hetyegek. Csak akkor vadult meg, amikor leléptem a legjobb barátjával, és vele töltöttem a hétvégét egy wellness szállodában. Peti ordított: „vagy ő, vagy én!”. Rávágtam, hogy ő. Azóta nem találkoztunk. Rövid üzenetben írta meg, feleségül akart venni, de tévedett, mert üres vagyok hozzá. Dühöngtem, szidtam, és csak sok rossz kapcsolat után jöttem rá, életem legrendesebb pasija volt. Nyomoztam, majd megtudtam, Németországban dolgozik, de nem reagált az üzeneteimre. Aztán huszonhat év után megláttam a vidéki szálloda éttermében! Jóképű volt és nyugodt. Én gondolkodás nélkül az asztalukhoz penderültem, ő kimérten üdvözölt, és bemutatott a német feleségének meg a kiskamasz fiuknak. Gratuláltam, hogy a felesége és a gyereke tökélesen beszél magyarul, majd az asztalunkhoz invitáltam őket, de ő hárított, és néhány perc múlva aludni mentek. Azóta rátaláltam a neten, többször írtam neki, kértem, találkozzunk, semmi hatás. A sokadik jelentkezésem után telefonált, és felszólított, hagyjak fel a zaklatásával. Ilyen illékony a szerelem? Én ma is jól nézek ki, szeretnek a férfiak, bár tartós kapcsolatom nincs, tán nem is vágyom rá. Beletörődtem, hogy nem született gyermekem, de azt nem tudom elfogadni, hogy Peti elfelejtett, hiszen rajongott értem. Kedves Ildikó, mit tennél a helyemben?


Tisztelt Levélíróm, nem fogok finomkodni, és szokásomtól eltérően kategorikus lesz a válaszom! A helyedben békén hagynám a fiatalkori szerelmemet. Mert ez a gyönyörű érzelem tényleg illékony, ahogy írtad. A huszonéves Petiből ötvenes Péter lett, Németországban él a feleségével és a kiskamasz a fiukkal. Ő nagyon megszenvedhette a szakításotokat, de talpra állt, felépített egy másik életet. Mi a célod? Felborítani egy családot? Boldogtalanná tenni egy nőt és egy gyereket? Visszaszerezni egy férfit, akibe fiatalon sem voltál szerelmes? Szerintem ez vakvágány. Bár olyasféle romantikus történetről hallottam már, hogy házasságot kötött egy hetvenes férfi és nő, amikor felnőttek a gyerekeik, és már mindketten egyedül éltek…