KOVÁCS EMŐKE ÍRÁSA

A 19-20. századi női sorsok között akad színésznő, grófnő, sportoló, festőnő, szépségkirálynő, de tudós, festő és virágkötő művész is. A tó körül számos emléktábla, szobor, memento hirdeti tevékenységük. Sorozatunkban történeteik mutatjuk be.

A grófnő

Érdekesnek tűnhet a tóhoz látogatók számára Balatonmáriafürdő neve. Talán nincs is másik tavi település, amely női nevet viselne. A történeti háttér itt is igen izgalmas, hiszen a fürdőhely gróf Andrássy Máriáról (1865-1953) kapta a nevét. A névadás tiszteletadásként született, hiszen Mária az ismert agrárpolitikus, gróf Széchényi Imre felesége volt, azé a Széchenyi Imréé, aki egyike volt a balatoni szőlőtermesztés újraindítóinak. Ugyanis Széchényi Imre telepítési kormánybiztosként, az 1891-es filoxéravészt követően hat kilométer hosszan homoki szőlőültetvényeket telepíttetett, ez a telepítés jelentett kiutat a korábban tönkrement zalai szőlőtermelő gazdák számára. Az itt élők tehát hálából nevezték el ezt a vidéket Mária-telepnek (1896), amely 1927-ben felvette a Balatonmáriafürdő elnevezést. Széchényi Imre és Andrássy Mária házasságáról a források egyöntetűen állítják: Mária minden törekvésében hűséges társa és segítője volt rendkívül sokoldalú férjének, aki megírta Somogy megye monográfiáját - későbbi akadémiai székfoglalóját - is.

noi-sosrstortenetek-a-balaton-videkerol-7resz


1885. április 25-én házasodtak, Mária öt gyermeknek adott életet. Gróf Széchényi Imréné saját villáját Balatonföldváron építtette meg. A Tulipános villa később a neves színésznő, Bajor Gizi nyári hajléka lett. Azonban Széchényi Imre fiatalon, 47 éves korában elhunyt. Mária magára maradt gyermekeivel és a gazdasággal. Sorsának nehézségét tetézte, hogy az egyetlen fiúörökös, ifjabb Széchényi Imre is korán - a spanyolnátha járványban -, 23 esztendősen távozott az élők sorából. Máriának erősnek és határozottnak kellett maradnia, hogy összetartsa családját és megőrizze társadalmi rangját. Hosszú élet adatott neki, még azt is megélte, hogy a második világháborút követően el kellett hagynia szülőföldjét és somogyvári lakhelyét. Ausztriában, Gmudenben hunyt el 1953 májusában. 1996-ban szobrot állítottak Andrássy Mária tiszteletére - Szabolcs Péter művét - Máriafürdőn, később pedig mind Széchényi Imre, mind felesége posztumusz díszpolgári címet kapott a településtől. Hamvaikat 2015-ben - ünnepi megemlékezés keretében - a családi birtokon, Somogyváron helyezték el. Nemcsak a Mária-telep köthető Andrássy Mária nevéhez, hanem egy igen nemes cselekedet is: ő alapította a somogyvári Zárda kisdedóvót. A családi visszaemlékezések egyöntetűen állítják: Andrássy Mária különösen művelt és sokoldalú asszony volt, kitartása, szorgalma, művészetszeretete és humora segítette át a hétköznapok nehézségein. Egyik leszármazottja, gróf Somssich Pongrác így emlékezett meg egy beszédében (1998-ban) nagyanyjáról: "...kivételes személyiség volt. Kiegyensúlyozott, nyugodt, bölcs és szeretetteljes személyisége tette őt a család központjává, és az is maradt haláláig. Napja a 7 órai misével kezdődött a kastély kápolnájában, azután a háztartás, a főerdész jelentése, az apácakolostor, melyet teljesen ő tartott el. A ház alkalmazottai valóságos családtagok voltak. Mi, unokák imádtuk a fiatalságot megértő természete miatt. Pedig szigorú fegyelmet követelt, de mindig kedves szavakkal, humorral tette. Sose láttam idegesnek, sosem emelte meg a hangot... Háború után az ausztriai Gmundenben talált menedéket. Itt is központi személy maradt, kihez mindig bizalommal fordultak nemcsak a családtagok, de közeli és távoli ismerősök, vigaszkeresők."

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-1. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről-2. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 3. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 4. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 5. rész

Női sorstörténetek a Balaton vidékéről- 6. rész

Kiemelt kép: Pinterest

Dr. Kovács Emőke
Történész
Balaton kutató
www.facebook.com/drkovacsemoke