A rákból felépülve én lelkileg is újjászülettem.
Második születésnapomat onnan számolom, amikor elolvastam ezt a gondolatot:

AZT ADOD A GYERMEKEIDNEK, AMI TE VAGY!

Azóta sok ilyen erős mondattal találkoztam és váltam tőlük jobb emberré, jobb társsá és jobb szülővé. Írásaimban ezeket mutatom be Neked, remélem Te is sokat nyersz velük.

„A kütyüzés függőség!”

A lehető legrosszabb szokásunkról fog szólni a mai cikkem.
Korunk legártóbb eszközeiről, a kütyükről. 

Minden kütyü, aminek képernyője van. 
Tévé, telefon, konzol, tablet…
Miért a legártóbbak?
Legfőképpen azért, mert elveszik az időnket, a Gyermekeink idejét is, ill. az együtt töltött időt. 
A kütyük miatt nincs időd élvezni az életed, nem tudsz együtt lenni a Szeretteiddel és nem tudod elérni az álmaid.
Kinyírja az összes emberi kapcsolatunkat…
Ha azt írnám, hogy a kütyüzés rossz szokás, akkor nem írnék igazat.
Hatása sokkal súlyosabb akár a Felnőtteknél, akár a Gyerekeknél.
Olvasd el még egyszer!

„A KÜTYÜZÉS FÜGGŐSÉG!”
Vekerdy Tamás

Vedd komolyan, akár a Te életedben, akár a Gyermekeidében!
A saját életünkben miért függőség?

„A kütyük foglyai vagyunk. A mobiltelefon, a tévé után nyúlunk, függők vagyunk, mert ezzel töltjük ki a szabadidőnket!"

Az egyik fő kütyüzési formánk a tévé.

"A legtöbb ember a legszebb éveit tévénézéssel tölti el. Ez szégyen!"

A legtöbben mikor hazaérünk, behuppanunk a fotelunkba, és bámuljuk a tévét. Afféle szellemi sörözésnek éljük meg, de rengeteg időt elvesz az életünkből. Egy kutatás szerint egy átlagos amerikai napi négy órát tévézik, ez élete végére 15(!!!) évre rúghat összesen. 
Mennyi mindenről maradunk le, ami az életben történhetne velünk!
És akkor még ott a másik fő kütyünk: a telefonunk.

„A mobiltelefon a zsebben hordható nyerőgép: nonstop szórakoztató tartalmakat nyerhetsz belőle.”

Pörgetheted a Facebook-ot, a Tiktok-ot, a YouTube-ot, az Instát, a Messengert, és még ki tudja mit!
Létezni sem tudunk anélkül, hogy ne legyen a közelünkben a telefonunk. 
Ha megcsippan, akkor egyből utánakapunk, milyen értesítést kaptunk. 
Ha „unatkozunk”, akkor megnyitjuk. 
Sőt, a fő teendőink helyett is sokszor telefonozunk. 

„A mobiltelefonok a világ leghosszabb köldökzsinórjai!”

De a legmegdöbbentőbb, hogy már akkora elvonási tüneteink vannak, annyira nem elegek a szimpla élet „lassú és eseménytelen” történései, hogy szimultán használjuk a kettőt.
Tévézés közben telefonozunk.

Már magamon is észrevettem, hogy egy focimeccs nézése közben többször előkapom a mobilom, mert „uncsi”. Mert nincs percenként (!!!) gól vagy valami figyelemre méltó történés…
Még rám is ilyen hatással tud lenni, aki tudatosan igyekszik figyelni arra, hogy ne rántson be az ingerkeresés!

A függőség talán itt válik teljesen érthető Neked: felteheted ugyanis Magadnak a kérdést, amit a drogosoknak a droggal kapcsolatosan szoktak feltenni:

„Te használod a kütyüket vagy ők használnak téged?”

Milyen hatással vannak a kütyük a Gyermekeinkre, akik már ebben az „okos” világban nőnek fel?
Mit művelünk velük, amikor engedjük, hogy rászokjanak a kütyüzésre?
A fejlett társadalmakban a szülők egyre tudatosabban nevelik a gyermekeiket. 
Képezzük magunkat abban, hogyan tápláljuk őket, hogyan fejleszthetjük kreativitásukat, utánajárunk, milyen iskolába, különórára érdemes beíratni őket. Még a baráti kapcsolataikat is menedzseljük egy jó ideig. 
De arra nem fordítunk figyelmet, hogy a kütyük micsoda romboló hatással vannak rájuk.
Én is digitális bennszülötteket neveltem, és én is menet közben tapasztaltam meg, mit hogyan érdemes csinálni.
Ezt osztom meg most Veled!
Ügyesen kell csinálnod, mert a kütyüktől függő világban nincs visszaút!

„Számos digitális biztonsági szakértő szerint a digitális hibák helyrehozása olyan, mintha vissza akarnánk tenni a fogkrémet a tubusba!”

Gyakran látok egy-két éves Gyerekeket kezükben telefonnal, tablettel. 
Nem vicc a következő idézet, ugyanis Vekerdy Tamás írta, hogy…

„A kütyüző gyerek digitális kokaint vagy elektronikus heroint vesz magához…”

Mit okoz a tévé és a telefon?
A gyerek csak ül, nézi a képernyőt. Amit lát, gyakorlatilag nem érti, mégsem áll fel, odaszögezik őt a technika villódzó, mágikus fényei. Így azután természetesen nem is reagál rá, sem gondolatban, sem szóban, sem másfajta cselekvésben. Nem is igazi gyerekek ülnek ott a készülék előtt, inkább mindenfajta agyi működéstől megfosztott zombik.

"A Gyerekek naponta pár percet beszélnek apjukkal és legalább ennyi órán keresztül bámulják a képernyőt. Vajon így ki neveli őket?"

Egy pár jellemvonás, amire a „pótapa” tanítja a Gyermekeinket: 
- a jó esetben mese tartalmakat néző vagy játékokat játszó Gyerekek kevésbé rendülnek meg az életben előforduló erőszak sérüléseitől, és kevésbé érzik át az áldozat fájdalmát, a segítségnyújtás szükségességét is, mint hasonló korú társaik. 
- a képernyők bámulása minimálisra redukálja a Gyerekek ambícióit: minél többet nézik a kütyüket, annál jobban utálják az iskolát, és annál kevésbé igényesek a saját karrierjük iránt. 
- a képernyők leültetik és megbénítják az örökmozgó Gyereket. Elveszik tőle a mozgást, az aktivitást, ezzel pedig felduzzasztják az agressziót! A digitális erőszak még agresszívabbakká teszik a Gyerekeket, és ezek az agresszív Gyerekek egyre több erőszakot néznek a képernyőkön, saját viselkedésük igazolására.
Vagyis…

"A kütyük ellen nincs orvosság."

Összefoglalásul: mit okozunk a kütyükkel Magunknak?
A kütyük függővé tesznek minket, elrabolják az időnket és az életünket! 
Szeretnéd így leélni az életed?
Mit okozunk a Gyermekeinknek? Mit tanítunk ezzel? 
A Gyerek olyan lesz, mint mi, lemásol. 
Mivel a példád a leghatásosabb a nevelésben, ezért ő még durvábban függő lesz, mert ő már ebben nő fel! 
Nem tud képernyők nélkül létezni!
Ezt akarod? 
Te döntesz!
 A kütyükkel el akarod fecsérelni az idődet, és lemondani miattuk az álmaidról, a kapcsolataidról vagy lerakod őket és kiteljesedett életet élsz a családoddal együtt?
Melyik mintát akarod átadni a Gyermekednek?

Szeress Te is felelősséggel!

www.mesterapia.hu