A kérdés rendszeresen felmerül az írott szaksajtóban, a magánbeszélgetésekben, úton - útfélen, üzletekben, sőt a nyaralási szezonban sokan szereznek közvetlen tapasztalatot is ebben a témában. Röviden összefoglalom az előnyöket és a kockázatokat.

Mindenképpen előny lenne, hogy az európai és eurós árak könnyebben összehasonlíthatókká válnának. Ezen kívül, eurót használó országba történő utazásnál, nem kellene pénzt váltani, egyszerűbbé és olcsóbbá válna a fizetés. Ugyancsak kedvező lenne, hogy az euró-zónához csatlakozva csökkennének a kamatok, a lakosságnak és a vállalkozásoknak könnyebb lenne (új) hitelt felvenni. A nemzetközi kereskedelemben eltűnne a pénzváltási és átutalási veszteség, továbbá nem kellene tartani a forintnak az euróval szembeni ingadozásától, könnyebb lenne tervezni. A külföldi befektetők bizalma is megnőhetne hazánk iránt, mert egy stabil valuta váltaná fel a hazai fizetőeszközt.


A kockázatok között első helyen „ÁTLAG” áll. Az euró-zónában az Európai Központi Bank sok mindent az országok átlagához mér, így pl. a gazdaság átlagos fejlettségét is. Ha az euró övezethez való csatlakozáskor Magyarország nem éri el az fenti átlagot, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy központi döntés nem kedvez nekünk. Kockázatunk így pl. az önálló kamatpolitika elvesztése, azaz az MNB nem dönthetne már a magyarországi alapkamatról. A kamatszintet az Európai Központi Bank határozná meg, amely nem a magyar, hanem az euró-zóna átlagos igényeihez alkalmazkodik.


A lakosság egy átmeneti drágulással szembesülne, mert az euróban kifejezett árakat mindössze két tizedesre kerekítik, számoljuk csak ki, mennyibe kerülne egy 300 Ft, egy 350 Ft és egy 400 Ft értékű gombóc fagyi euróban! Amennyiben 1 EUR = 350 HUF lenne az átváltási arány, akkor az eladási árak rendre: 0,86 EUR, 1 EUR és 1,15 EUR. Pedig az első esetben a valós szám 0,8571 EUR lenne, amihez az eladási ár 0,33%-kal magasabb; a harmadik esetben a valós szám 1,1429 EUR, de mivel kevesebbet nem kérnek, ezért 1,15 EUR, amihez az eladási ár 0,62 %-kal magasabb. Horvátországban 2023. január 1-vel vezették be az eurót. A horvát kormány - a szlovák mintához hasonlóan - kötelezővé tette a kettős árkiírást (kunában és euróban egyaránt), emellett ellenőrzéseket indított a tisztességtelenül árat emelő kereskedők kiszűrésére és megbírságolására. A piaci nyomást és a turisztikai főszezonok árfelhajtó hatását azonban ezek az intézkedések csak részben tudták megfékezni.


Az árak és a bérek mozgása is eltérő lehet. Az árak igen hamar felzárkóznak az európai átlaghoz, a bérek viszont sokkal lassabban követik ezt, így a lakosság úgy érezheti, hogy romlik az életszínvonala.


Végül ne felejtsük el, hogy a csatlakozásnak vannak költségei is, nevezetesen a belépéssel együtt Magyarországnak is hozzá kellene járulnia az euró-zóna stabilitási alapjaihoz, amit a költségvetésünknek kell finanszíroznia.



dr. Marczi Erika