Mi a kíber szó jelentése? Az alvilági szlengben zsaru, rendőr. De mi most nem ott vagyunk, hanem a „fel”világban, így nézzük a hivatalos változatot. A kibernetika szó a görög kübernétesz, azaz kormányos szóból ered, a XX. század első felének végén jelent meg a szóhasználat. Akkor a szabályozástechnika egy irányzatát jelölte, ami visszacsatolt rendszerekkel foglalkozik. A sci-fi irodalomban kíbertérnek nevezték a nagy számítástechnikai, számítógép hálózatot is (ami a háttérből irányította a társadalmat). Szóval innen vette át a közbeszéd a megnevezést és ma már az online térrel, az internetes hálózattal kapcsolatos – de a zsaru szlenget is megőrizve – kissé negatív fogalommá vált (lásd kíberbűnözés, kíbertámadás) és nem a magyar átírás volt az első, hanem az angol megnevezés, a cyber.

Az Európai Unióban sokféle hivatal, hatóság működik, ezek egyike a Kíberbiztonsági Ügynökség (ENISA). Az ENISA már több, mint 10 éve, 2011-től kezdte meg ismeretterjesztő és tudatos tevékenységre serkentő kampányait az átlagos EU-polgár részére (kortól, nemtől, állampolgárságtól és főleg informatikai ismeretek szintjétől függetlenül).

Az első hivatalos kíberhónap kampány 2012-ben indult el, és az azóta eltelt tíz évben a kampány keretei szerint megrendezett események száma dinamikusan gyarapodott, a megrendezett konferenciák, előadások és különböző rendezvények tömegek számára adtak olyan egyértelmű és világos sarokpontot, amelyről kiindulva az alapvető kíber-mihez-tartom-magam eljárásokat bárki elsajátíthatja.

A kíberhónap témája az elmúlt években rendszeresen tükrözte az aktuális kíberbiztonsági trendeket; azokra reagálva az ENISA arra törekszik, hogy a pillanatnyi fenyegetések ellen a lehető legjobban felkészítse a kiválasztott célközönséget. A tizedik, idei évfordulóra választott témák magukban is üzenetet hordoznak. Azt üzenik, hogy ahogy a technológia fejlődik, úgy változnak a fenyegetettségek, ahogy az idő halad előre, újabb és újabb veszélyeknek vagyunk kitéve: a bűnözők újabb és fejlettebb eszközökkel próbálják elérni, hogy céljaik elérése érdekében (ami lehet anyagi haszonszerzés, hacker tevékenység, politikai nézet terjesztése, vagy csak szimplán rombolás) az áldozataikká váljunk. Egyes esetekben a védekezés triviális, míg más esetben szinte elkerülhetetlen, hogy valaki áldozattá váljon.

Nézzük, mik most a fő kíber-fenyegetések! 

Az első, az adathalászat, ami az évek során lassan egyre „előkelőbb” helyett foglalt el az azonosított fenyegetettségek sorában, míg 2021-re elérte az első helyet. Az elmúlt években az adathalászat nagyon sok formájával találkoztak a szakemberek és a felhasználók és ezek a próbálkozások a technikai fejlettség széles skáláján mozogtak. Ezért fontos az adathalászat elleni védekezéssel kapcsolatos tudatosítás, az alapvető ismeretek átadása (hogyan ismerjük fel az adathalász próbálkozást, hogyan és kinek jelentsük, mit tehetünk, ha áldozattá váltunk).

A második a zsarolóvírus, ha darabszámban nem is olyan elterjedt, mint a tömeges kampányokra épülő adathalászat, de biztosan állítható, hogy hatásában akár túl is mutathat azon. Egy sikeres zsarolóvírus támadást követően szolgáltatások, iparágak állhatnak le, ideértve a kritikus infrastruktúrákat is (pl. áram- és gázszolgáltatás). Napjainkban nem az adatok elvesztése a legrosszabb, ami történhet velünk, ha zsarolóvírus támadás áldozatává válunk: dupla, tripla zsarolással egy szervezet, gazdasági társaság sokkal többet veszíthet, mint csak az adat. Veszíthet ügyfeleket, piacot, de akár szellemi tulajdont is. Egy magánszemély pedig elveszítheti a gépén tárolt 30 évnyi családi fotót, videót (kivéve, ha volt róla másolata egy külső tárolóeszközre). Annak a kockázata pedig, hogy egy szervezet áldozattá váljon nem elhanyagolható, tehát ebben az esetben is egyre fontosabbá válik annak ismerete, hogy miként lehet az ilyen támadások ellen védekezni, hogyan lehet a bekövetkezett támadás hatását csökkenteni, ideális esetben semlegesíteni. A szakmabeliek azt mondják: használjuk a humán tűzfalat, azaz a saját józan eszünket. Ne kattintsunk e-mailben érkezett linkekre, főleg, ha az egeret a feladó neve felett mozgatva kiderül, hogy olyan email címről jött a levél, amit nem ismerünk (tudni illik, az email feladójának látható neve „beírható”, a valós küldő kilétét az egér mozgatása mutatja meg).

A folytatásban DORA jelenti, azaz az információbiztonságról lesz szó.


Dr. Marczi Erika
+36-30 / 280-7475
emarczi@hu.inter.net