Az előző cikkemben már írtam néhány egyszerű szaporítási ötletet, melyek segítségével kertünkbe sok-sok növényt ültethetünk. Azonban a szaporítási módoknak még van néhány fajtája.
Alább olvashatod, hogy milyen növény szaporítási módok, trükkök léteznek még!
Válogass kedvedre!
Gyökereztetés
Ha a gyökereztetés mellett döntünk, az első és legfontosabb, hogy az ideális környezetet megteremtsük. A meggyökeresedésig árnyékos helyen, rendszeresen öntözzük a kis növénykét. A 18-22 fokos hőmérséklet az ideális, a hely legyen világos, de tűző naptól mentes. Amíg nincsenek gyökerek  csak a levegőből tud nedvességet felvenni a növény, ezért párásítani kell. Kiszáradás ellen legjobban úgy védhetjük meg a növényt, ha átlátszó fóliát húzunk rá, vagy befőttes üveggel takarjuk, ami biztosítja a páratartalmat. Figyeljünk, hogy mindig nedves legyen a föld. A gyökeresedéshez 2-4 hétre van szükség, félfás növényeknél ez akár 6 hét is lehet. A sikerességet az új hajtások és levelek megjelenése jelzi. Ekkor vegyük le a takarást és mérsékelten öntözzünk.
Dugvány
Lehet szár, levél, fás és félfás, vagy zölddugvány, a különbség a dugványozás idejétől függ. Szobanövények esetében is érvényes, hogy a tavaszi dugványozások általában jobban sikerülnek, mint a téliek.
A dugványozás menete: a szaporítani kívánt növényről éles, steril késsel vágjunk le egy levelet, szárrészt és hormonnal, vagy hormon nélkül a szaporító közegbe tűzdeljük. A fölösleges levélzetet távolítsuk el és ha a növénynek párásításra van szüksége, akkor ezt biztosítsuk neki. A szaporító közeg (perlit, homok, sóder, föld stb.) fontos, hogy laza szerkezetű legyen, de megfelelően tömött is, ugyanis a szárrészt körül kell, hogy fogja, de a nedvességet át kell eresztenie. A homok nagyon jó, de a gyökerek merevek, egyenesek lesznek, ha homokban gyökereztetjük. A megfelelően tömör talajban viszont jól fejlett gyökérzetet tudnak növeszteni a növények. A legjobb a keverék pl. a perlit-föld.
A fagyok előtt nem túl világos és viszonylag hűvös helyre, pl. folyosóra, előszobába helyezzük el a növényeket. A teleltetés alatt csak mérsékelten locsoljuk. A tápoldatozást februárban már meg lehet kezdeni. Tavasszal ezek a kis növények hamarabb erőre kapnak és virágba borulnak, mint a régi tövek.
Cserepezés
Várjunk egy kicsit, míg a levágott szár megszikkad, majd jó minőségű táptalajba 3-4 cm mélyre ültessük be. Félfás dugványoknál a növényrész fele kerüljön a föld alá. A növények körül nyomkodjuk le a földet, alaposan öntözzük be és takarjuk be, hogy biztosítsuk a páratartalmat. Gyökereztetést segítő szerrel még jobb eredményt érhetünk el. Némely növénynél, mint pl. a leander vagy a díszcsalán a vízben gyökereztetéssel is jó eredményt érhetünk el. A dugványokat vízzel telt üvegbe állítsuk úgy, hogy 3-5 cm a víz felszíne alatt legyen. Amint az első gyökerek megjelennek, már cserepezhetjük is
A magvetés
A szaporítás egyik lehetősége a maggyűjtés és ebből új növények nevelése. Tudni kell, hogy a hibridek magjai nem alkalmasak a növény szaporítására. A fajok és fajták magja gyűjthető, és megfelelő időben vethető. A magvetési szezonban mindenütt kaphatóak a csábítóan díszített virágmagos tasakok. Nem mindig lesz olyan a kikelt növény, mint amit a fénykép mutat. A kezdőknek inkább a büdöske palántázásával kellene próbálkozni, mint az orchideák szaporításával. Érdemes alaposan elolvasni és megfogadni a vetési útmutató tanácsait is.
Tejfölös pohárba, mini cserépbe, bármibe vethető a mag. Az ablakpárkányon a 20 fok körüli folyamatos meleg és a kikelés után, 8-10 órás fény mellett, csak arról kell gondoskodni, hogy ne pangó vízben álljon a növény. Érdemes néhány száz forintért párkányra való, fedeles szaporító edényt vásárolni. Ez mini üvegházként javítja a növények kikelésének esélyeit.
Tőosztás
Sokféle kerti növény ősszel szaporítható tőosztással. Ez a legegyszerűbb szaporítási módja például a gyógynövények közül a citromfűnek és a mentának, vagy a téli sarjadékhagymának, illetve számos évelő virágnak.
Az idősebb töveket ásóval kiemeljük a talajból és úgy választjuk szét több részre, hogy minden kis növénynek önálló gyökere és hajtása legyen. Ezután az előre elkészített helyen gondosan elültetjük, és ami nagyon fontos, többször is megöntözzük.
Ez a legegyszerűbb, és leggyorsabb módja, hogy hamar nagy, egészséges növényeink legyenek. A tőosztásnál nem érdemes apró darabokra szétszedni az anyatövet, mert nagyobb a sérülés, visszaesik a növény a fejlődésbe. A félbe - félbe, vagyis negyedbe szedés sok esetben tökéletes megoldás, a növények is hamarabb regenerálódnak.
Évelő balkonnövényeink szaporítására az augusztus a legideálisabb hónap. A gyökereztetett dugványok a fagyokig még megerősödnek és teleltetés után tavasszal hamar erőre kapnak a friss növények.
Az évelő növények szaporításához hajtásnövényeket és félfás szár részeket használhatunk. A friss, erőteljes dugványok gyökereztetésével nagyobb sikerre számíthatunk, mint ha a teljes növényt kívánnánk újra virágpompában látni. Legnagyobb sikerre a muskátlik, leanderek, enciánok, bugainvilleák szaporításánál számíthatunk.
Â
Kezdésként próbáljuk ki a levendula szaporítását magvetéssel!
A levendula magvetése csöppet sem bonyolult. A magoknak szükségük van a hidegre, mert a csírázást gátló anyagok csak így tudnak lebomlani. Legalább egy 6 hetes hideg hatást kell biztosítanunk ahhoz, hogy egyenletes legyen a kelés.
Egy kisméretű erkélyládát töltsünk meg homokkal kevert földdel, erre azért van szükség, hogy laza szerkezetű legyen a talaj. Kicsit tömörítsük, majd állítsuk az egészet vízzel töltött edénybe. Fontos, hogy a nedvességet alulról fel tudja szívni a talaj. Erre szórjuk rá a magokat, lehetőleg egyenletesen. Ezután nyomkodjuk lazán a földbe őket, majd vegyük ki a vizes edényből, és hagyjuk, hogy a fölösleges nedvesség kicsöpögjön.
Tegyük egy nagy nejlonzacskóba, és helyezzük a hűtő zöldségtároló rekeszébe. Itt nincs fagy, viszont folyamatos hideg van ahhoz, hogy meglegyen a szükséges hideg hatás. A 6 hét elteltével (néha persze ellenőrizzük, mert megindulhat a kelés) vegyük ki, tegyük a ládát egy világos, de nem meleg helyre (10-15 fok) és biztosítsuk a folyamatos párát. Miután megjelennek a magoncok, vegyük le a zacskót róla, és neveljük tovább. Fontos, hogy a magoncoknak már nem kell pára, szellőztessük, ha az idő elég meleg, tegyük ki őket a szabadba.
A levendula csodálatos dísz- és gyógynövény. Érdemes belőle tartani otthon néhányat. Hiszen a levendulának számos jótékony hatása is ismert, mint pl. nyugtató hatású, görcsoldó, immunrendszer erősítő, gombaölő és antibakteriális. Nem mellesleg néhány sütemény, limonádé fantasztikus alapanyaga.
Sipos József
Sipos Gazda, növényorvos
www.siposgazda.hu
info@siposgazda.hu
+36 20 519 2745
Szólj hozzá