A rákból felépülve én lelkileg is újjászülettem.


Második születésnapomat onnan számolom, amikor elolvastam ezt a gondolatot:


AZT ADOD A GYERMEKEIDNEK, AMI TE VAGY!


Azóta sok ilyen erős mondattal találkoztam és váltam tőlük jobb emberré, jobb társsá és jobb szülővé. Írásaimban ezeket mutatom be Neked, remélem Te is sokat nyersz velük.


Ma a köszönés erejéről lesz szó.


Hogyan csinálja a többség?


Sokszor elmegy mellettünk csendben a szomszéd, és már nem köszönünk, mert már messze jár tőlünk.


Esetleg nagy csoportba érkezünk, és a bajszunk alá mormolunk egy „Jó napot!”-ot, amit senki nem hall.


Vagy azért nem köszönünk egy kollégánknak, mert ő se szokott. 


Vagy nem szokott visszaköszönni.


Mit veszítünk el vele?


Ha nem köszönsz mindig és hangosan, akkor lemondasz az első kapcsolatteremtésről az emberekkel.


Akár rossz benyomást is okozhat, ha nem teszed, mert udvariatlannak gondolhatnak.


Én hogyan csinálom?


Bárkit is ismerek, annak hangosan köszönök.


Mindig megvárom a szemkontaktust is, hogy nyugtázzam, észrevette az üdvözlésem.


Nemrég költözünk az új lakásunkba, ami egy kis kertvárosi lakótelepen van, több tucat lakóval.


Senkit nem ismertem, de már akkor a szokásom volt, hogy bárkivel is találkozom, annak hangosan köszönök.

A feleségem kivolt ettől.


Aztán kertészkedni kezdett a ház előtt, így több szomszéddal is volt alkalma beszédbe elegyedni.


Egyik nap jött, és újságolta nekem, most mondták neki, hogy de jó, hogy az a hangosan köszönő szimpatikus fiatalember a férje.


Meglepetten volt kénytelen hallgatni, engem dicsérnek a számomra vadidegenek, hogy milyen rendes ember lehetek…


Másik jó példa: tanárként a folyosón én mindenkinek köszönök, annak is, akit nem is tanítok, nem is ismerek. 


Rengeteg mosolybarátság született már így a diákokkal, sőt!


A legtöbb diák már rám néz, mikor közeledek felém, és előre köszön nekem!


Sőt, tesiórákon a csoportjaimmal bevezettük az „Albatrosz”-os közös köszönés hagyományát.


Mit jelent ez?


Én vagy valamelyik diákom hangosan elkiáltja magát, ha lát közeledni egy felnőttet az óránkon, mire az egész csoport elordítja magát együtt: „Jóóónapooot kííívááánoook!”


Hatalmas mosolygások jönnek válaszreakcióként, még akár fel is dobjuk a delikvens napját ezzel az egyszerű szokással.


És legvégül: a névvel köszönésről.


Tapasztalati úton jöttem rá, a saját jó érzéseim által, hogy egy alig ismert kollégámtól valamiért nagyon jólesik a köszönése. 

Egy ideig töprengtem, hogy miért, de aztán leesett: mindig mondja a nevemet is a köszönése végén!


Innentől kezdve lehet személyesen, mélben, üzenetben, de sosem hagyom le a köszönés címzettjének nevét a mondatom végéről!



Mit nyersz azzal, ha mindig köszönsz?? 


Egy vidám, hangos köszönésnek sok előnye van.


Az egyik a jó benyomás, ahogy feljebb is olvashattad.


A másik oka a kapcsolatfelvétel az emberekkel.


Lehet, hogy csak egy nagy mosolyt vált ki a köszöntöttből, de lehet egy jóízű beszélgetés elindítója lesz, ill. a jó megítélésed is múlhat ezen.


Hisz az ember társas lény, a DNS-ünkbe van kódolva, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha jóban vagyunk a társainkkal.

Régen ez a túlélésünket szolgálta, ma azt, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.


Ha mindig vidáman és hangosan köszönsz, akkor az első lépést megtetted afelé, hogy megszeressenek az emberek…


Mit csinálj?


A feladatod, hogy ne spórolj a hangos, mosolygós köszönéseiddel! 


Próbáld ki!


Te választasz!


Visszafogod magad a köszönéssel, vagy vidámságot csalva az emberek arcára kapcsolódsz velük egy jól hallható üdvözléssel?


Szeress (köszönj) Te is felelősséggel!