A rákból felépülve én lelkileg is újjászülettem.
Második születésnapomat onnan számolom, amikor elolvastam ezt a gondolatot:
AZT ADOD A GYERMEKEIDNEK, AMI TE VAGY!
Azóta sok ilyen erős mondattal találkoztam és váltam tőlük jobb emberré, jobb társsá és jobb szülővé. Írásaimban ezeket mutatom be Neked, remélem Te is sokat nyersz velük.
A mostani cikkemben azt az utópiát mutatom meg neked, kedves Olvasóm, hogy milyen világ lenne akkor, ha az általam összegyűjtött tanításokat alkalmaznák az emberek…
A hideg is kiráz már előre!
De először is Charles M. Sheldon utópiájával kezdeném.
„Az Ő nyomdokain, avagy mit tenne Jézus?” írója eljátszott a gondolattal, és megalkotta az ideális jövőképét.
Könyvében megírta, milyen csodálatos élőhely lett egy faluból, ahol minden ott élő „csak” azt tartotta be, hogy minden cselekedete előtt megkérdezte magától:
„A helyemben most mit tenne Jézus?”
… és a válasz szerint cselekedett.
Abban a történetben a csodájára jártak ennek a falunak, annyira szeretetteljes világot teremtettek ezzel az egyetlenegy egyszerű lépéssel.
Ennek mintájára mi is játszunk el azzal a gondolattal, hogy mi történne, ha egó nélkül élnének az emberek a Földön!
Ugye kíváncsi lettél?
El fogjuk dobni az agyunk…
Milyen az egó nélküli világ?
Az emberek a pénz, a pozíció, a hatalom hajhászása helyett kiteljesednek a munkájukban.
Mindenki azzal keresi a kenyerét, amit imád, és a hivatásával, küldetésével ráadásul szolgálja az embertársait.
A siker minden embernek a kiteljesedést jelenti önmagában, hivatásában, párkapcsolatában és a családjában.
A hatalmi harc helyett, ahol valamelyik fél mindig veszít és sérül, ahol elnyomó és elnyomott szerepek vannak kiosztva, a partnerség, a vereségmentes viszony jellemző.
Mindenki figyel a saját és a másik igényeire, szükségleteire, és olyan megoldások születnek, amelyek mindenkinek megfelelnek.
Senki nem hazudik, senki nem játszik szerepeket, elvárások és megfelelések nélkül élnek az emberek, mindenki önmaga és őszinte lehet, kimutatva a valódi érzéseit. A gyanú helyett bizalom a divat.
A kisebbségi és felsőbbrendűségi érzések helyett mindenki tudja, hogy a végtelen tudás birtokában van.
A haragot és a sérelmek fogalmát nem ismerik, kritika helyett dicsérnek, hibáztatás helyett felelősséget vállalnak, ítélkezés helyett elfogadással élnek, mindenkiről csak jókat pletykálkodnak, a problémákat gyorsan megoldják win-win módszerrel, érzelmi reaktivitás, vagyis vita, veszekedés, sértegetés, idegeskedés, támadás helyett szeretettel fordulnak a másikhoz.
A múlton kesergés, rágódás, és a jövőtől való félelmek, aggódások helyett mindenki a jelenben élvezi az életét.
Az emberek elégedetlenkedés, panaszkodás, türelmetlenkedés, rohanás, feszültség, idegesség, ingerlékenység, szorongás, félelmek és rosszkedvűség helyett élvezik életük minden pillanatát és szeretnek…
Az emberek elégedetlenkedés, panaszkodás, türelmetlenkedés, rohanás, feszültség, idegesség, ingerlékenység, szorongás, félelmek és rosszkedvűség helyett élvezik életük minden pillanatát és szeretnek…
A média a tv híradó borzalmai helyett csupa szeretetteljes hírt közöl a nézőivel, a sorozatok és a filmek az egó agressziójára és ármánykodására épülő tematikája helyett a szeretet különböző formáit dolgozzák fel, a közösségi médiában a csatározások és a nagyzolás helyett az elfogadó és szeretetteljes tartalmak jelennek meg.
A nevelésben nem ismerik a hatalmi harcot, vagyis a szigort és az engedékenységet, sem a gyerek, sem a szülő nem lehet ezáltal elnyomott. Itt is vereségmentes módszer dívik, egymás igényeinek, szükségleteinek tiszteletben tartása. Külső kontroll helyett csakis belső kontroll léteik, azaz nem ismerik a büntetést és a jutalmazást, ezáltal a bántalmazás is megszűnik, a szóbeli és testi fenyítést is beleértve.
A szülők már nem menedzselik a gyerekeket, nem veszik el a gyerekkorukat mindenféle képzéssel, ehelyett szabad játékot biztosítanak nekik, minél tovább maradhassanak gyerekek.
A szülők saját elképzelésük erőltetése helyett kizárólag azt támogatják, ami a gyerek érdeke, ami szeretne lenni, amilyenné szeretne válni.
Az óvodákban és az iskolákban ismeretlen kifejezések a büntetés, a jutalmazás, a piros és fekete pontok, az osztályzatok, minden gyerek a tanulás öröméért tanul. Házi feladat helyett iskola után szabadon élhetik az életüket szeretteik társaságában…
A szülők reaktívitása, idegessége, kiabálása megszűnik, minden szülő nyugis szülő lett, mert minden anyuka és apuka tudja, hogy ő nem az egója, hanem a végtelen szeretet és a nyugalom.
Eltűnik a fogyasztói társadalom, ahol a profit kergetése miatt a Föld környezetszennyezése és háborúskodás zajlott. Helyette a zöld Föld a cél.
Megszűnik mindenfajta ellenségeskedés és háborúk, helyette béke honol az egész Földön.
A járványok, válságok és háborúk kialakulása is megszűnik. Helyette egészségben, jómódban és békében él az emberiség.
Fúúúú, milyen fantasztikus világ, ugye?
„Nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember!”
Muhammad Ali
Mi kell ahhoz, hogy ilyen csoda világot éljünk?
Sokan kellünk hozzá, akik ismerik az összegyűjtött tudásom, olvasták a könyvem, és élik a benne lévő tudást.
Sok ember, aki egó nélkül tud élni.
És akik továbbadják ezt a tudást a gyermekeiknek.
„Gyermekeink nevelése révén vagyunk képesek megváltoztatni a világot…”
Tarts velem, és a családoddal hozzuk össze ezt a csodálatos világot!
Még egy kérés!
Az otthoni segítségeden kívül mi kellhet még, hogy minél hamarabb a fent felvázolt csoda világot élhessük?
Egy tantárgy is kell, ahol megtanulják a gyermekeink, hogyan lehet egó nélküli életet élni.
Segíts engem a magad módján, hogy létrejöhessen ez a tantárgy!
Ha döntéshozó vagy, akkor keress, ha egy hétköznapi szülő, akkor állj ki az ügyem mellett!
Ugyanis…
„A világnak szüksége van az álmodókra és a cselekvőkre is, de legfőképp az olyan álmodókra, akik cselekszenek!”
Szeress Te is felelősséggel!
Szólj hozzá