Minden politikától mentesen,

mit mondani kívánok, csendesen,

van ám szívügyünk, de

rendesen,

rügyeket tegyünk rá, lelkesen!


Tavasz közeledtével van mindenre ürügy:

s kipattan az Á-rügy meg a B- rügy,

mely nem mást, mint az ár-ügy,

a másik meg a bér-ügy,

mely nem külügy, csak belügy!

Szóval, mostanában akadnak szép számmal ügyek,

de vigasztaló, hogy fakadnak, bimbóznak rügyek!


Biztos megfigyeltétek Ti is, 

az idei, szokatlanul enyhe tél csodáit a természetben. Hihetetlen látványt nyújtottak 

a rügyező fák a januári hóesésben!

Szép, ám egyben szomorú is, hiszen ha nem a megfelelő időben történik valami, 

annak a következményeit is el kell tudni viselni.

Valljuk be, ha megszoktuk a jót, nehéz a rosszabbal kiegyezni, 

nem könnyű és nem is nagyon szeretünk 

a valósággal szembesülni, viszont nem ér oly váratlanul bennünket, ha mindenre is 

képesek vagyunk felkészülni.

Pl. télen a hó esésre, ősszel az esőre, tavasszal a szélre, nyáron a hőségre 

 stán szert tehetünk majd a bőségre!

Egy biztos, hogy mi mindig vágyunk a napsütésre, madár csicsergésre!

Különösen, ha itt az ideje!

Mikor is lenne leginkább itt, mint tavasszal?

Humorral fogadd vagy előzd meg egy arasszal, 

az mindenkit megvigasztal!


Ugye, érzed már e tavaszt,

mely szívekben rügyet fakaszt?

Van, kire sok ügyet akaszt,

amit az ember elhalaszt! 

Aki fülére tesz tapaszt, 

ó, mennyi mindent elszalaszt!

Megtehetsz Te még ezt meg azt, 

s megláthatod szép Las Vegast!

Meg is szelidíthetsz ravaszt,

kedvesednek ne mondj  "szevasz"-t!

Küldök Neked egy kis vigaszt, 

tudod, Ő is szereti azt!

Vágj hozzá csak egy kis grimaszt

és szeresd azt a kis pimaszt!


A szeretet mindent jóvá tehet, szeressünk, amíg csak lehet!