MIT TENNÉL A HELYEMBEN?

SZERKESZTI AZ OLVASÓ ÉS V. KULCSÁR ILDIKÓ

Író, újságíró, tanár, párkapcsolati mediátor. Öt gyereket nevelt fel a férjével, hét unoka nagymamája, de ez kevés számára, hiszen az a mániája, hogy derűvel és őszinteséggel kell oldania a hozzá fordulók ezer baját. Ezért tart előadásokat itthon és külföldön, ezért várja szeretettel az olvasók e-mailjeit.  


Hasonló a hasonlónak örül

Kedves Ildikó, rajongok a karácsonyi készülődésért, szabadságon vagyok, mégis idegeskedem, mert aggódom a fiam miatt, akit nagyon korán, húszévesen szültem! Azóta huszonöt év telt el, és ma már egy felnőtt férfi szülei vagyunk a rendes férjemmel. Valószínűleg azért látom tisztán a gyerekünk körül keringő lányokat, mert még csak negyvenöt vagyok, és emlékszem, hogy fiatal nőként milyen rafináltan lehet kihasználni a szépségünket. Ez nem baj, elvégre én is hamarabb tudtam, hogy a gyerekem édesapja feleségül fog venni, mint ő, baj csak a fiunk ízlésével van. Ő huszonöt éves korára idegenforgalmi szakember lett, részben Ausztriában, részben Budapesten szerzett diplomát, közben több barátnője is akadt. De egyik sem volt normális fehér lány! A sort egy félvér csaj nyitotta (osztrák anya, dél-amerikai apa), aztán egy vonzó, majdnem fekete bőrű barátnő következett francia apával, Mauritiusról származó anyával. Nem idegesítettek, de a jelenlegi barátnő kétségbe ejt! Ő szép, barna bőrű, indiai lány a szülei gazdagok, hindu vallásúak, Ausztriában élnek, de a gyerekemtől tudom, Svájcba készülnek. Rettegek, hogy magukkal viszik majd a fiamat, de pillanatnyilag attól is félek, hogy mit fogok kezdeni december 24-én egy hindu lánnyal. Hogyan várjam el tőle, fogadja el az egyetlen istenünket (katolikus a családunk), és tisztelettel viselje magát az éjféli misén, amikor ők sok istent imádnak? Ildikó félek a jövőnktől, és nem tudom, hogyan lett a fiamnak ilyen furcsa ízlése?                 


Kedves fiatal édesanya, a leveléről eszembe jutottak a valahai latinóráim, és egy idevágó közmondás. „Similis simile gaudet”, azaz Hasonló a hasonlónak örül… Ugyanis ön azt várja a fiától, hogy eszerint válasszon kedvest, és az ön szemüvegén keresztül lássa a másik nemet. Nem szoktam direkt tanácsokat adni, de most nem tehetek mást: Javaslom, sőt, kérem, engedje el a fiát, hagyja, hogy maga válassza ki a társát, azaz a saját életét élje! Ha továbbra is úgy akarja irányítani, mint kiskorában, mindketten boldogtalanok lesznek. Amúgy a „normális fehér lány” kifejezés azt jelenti, hogy aki nem fehér, az nem lehet normális? Ugye, ezt nem így gondolja, csak indulatában írta? Egy általam csodált ázsiai országban, Malajziában, ahol többször jártam, békében(!) élnek együtt malájok, indiaiak, kínaiak, európaiak, azaz mohamedánok, hinduk, buddhisták, keresztények. És ha hiszi, ha nem, tisztelik egymás ünnepeit, pontosabban együtt ünnepelnek! Legutóbb decemberben voltam Kuala Lumpurban, ahol indiai és kínai gyerekeknek vásároltak a szüleik fenyődíszeket és karácsonyi ajándékokat. Kívánok önnek harmonikus ünnepet, boldog új esztendőt, és sok erőt ahhoz, hogy elengedje a felnőtt fiát!