Hogyan változik a holdújév országról országra, és mit hozhat a kígyó éve a holdnaptár szerint?


A holdújév, amelyet Kínában “Csun tyie” -ként (chun jie), Vietnamban Tết-ként, Koreában

pedig Szollalként ismernek, az egyik legjelentősebb ünnep egész Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Sok

százéves hagyományokban gyökerezik, és a holnaptár szerinti új év kezdetét jelzi. Bár a fesztivál

közös témái a megújulás, a családi egység és a jó szerencse, minden országnak megvannak a saját

egyedi szokásai és gyakorlatai. Emellett az évhez kapcsolódó állatövi jegy - idén a kígyó - szimbolikus

jelentéssel bír, amely befolyásolja az év várható lefolyását, vagy épp a többi állatövi jegyben született

ember szerencsére való esélyeit.




Kínában ez a tartós leállás ideje, mindenki megpihen. A kínai holdújév idén január 28-tól február 4-ig tart.


A holdújév ideje a családok egyesülésének. A nyugati világban ez a Karácsony és a Szilveszter fúziós

ünnepeként hozható fedésbe a holdújévvel. Ilyenkor sokan hosszú utakat tesznek meg, hogy

szeretteikkel újra találkozzanak, így ez az év egyik legforgalmasabb utazási és turisztikai időszaka is.

Kínában csaknem 9 milliárd utazást rögzítettek a foglalási adatokból. Rengetegen, akik a modernebb,

fejlettebb városokban élnek ilyenkor hazatérnek, hogy együtt ünnepeljenek a szeretteikkel. Az

ünnepi előkészület része, hogy mindenki kitakarítja az otthonát, ezzel kisöpörve a rossz energiákat,

helyet adva a jó szerencsének. A házak bejáratait jókívánságokkal és piros dekorációs elemekkel

tűzdelik a jólét bevonzása érdekében.




Tiszta udvar, rendes ház. Itt már készen állnak a jószerencse befogadására.


Az étel - akárcsak Karácsonykor - központi szerepet játszik a holdújévi ünnepségeken is. Az ételeket

szimbolikus jelentésük miatt választják - a húsos táskák (gyoza/csiao-ce stb. gazdagságot

jelképeznek), a hal (bőséget jelent) és a ragadós rizstorták (az egységet szimbolizálják) - mind

népszerű választások.


Több országban az idősebb generáció tagjai piros borítékokat (megnevezései: hong bao, ang pao, laih

sih) adnak pénzzel a fiatalabb családtagoknak, jó szerencsét és áldást kívánva az elkövetkező évre. Ezt

Kínában sokan a gyermek párnája alá teszik, nem költik el az ünnepkör végéig, ez a gyerekek

védelmét szolgálja a rossz szellemekkel szemben.


Kínában és Vietnámban és a délkelet-ázsiai országokban petárdákkal, oroszlántánccal űzik el a rossz

szellemeket.


Kínában a holdújévet 8-15 napon át ünneplik (nem minden munkahely biztosít 15 nap szabadságot),

amely a Lámpás Fesztivállal zárul. A családok tiszteletüket teszik őseik előtt, ételt ajánlanak fel az

oltárokon és tömjént égetnek. Az ünnepkör része a Caishen-nap, azaz a kínai gazdagság istene,

jelentős alakja a kínai mitológiának, népi vallásnak és taoizmusnak. Az ő áldását kérik, mint azt az

istenséget, aki jólétet, bőséget és anyagi sikert hoz az új évben. Emellett a hagyományos ételek, mint

a húsos táska, tavaszi tekercsek és tangyuan (édes rizses golyók) alapvető részei ennek az időszaknak.




A Caishen-nap a holdújévi ünnepkör ötödik napja, ekkor fohászkodnak a kínaiak a financiális szerencséért.


A vietnámi emberek erős hangsúlyt fektetnek az ősök tiszteletére és a szellemek otthonukba való

invitálására a Tết ünneplése során. A családok oltárokat készítenek gyümölcs-, virág- és

tömjénáldozatokkal, hogy tiszteletüket fejezzék ki őseik iránt. Egyedi hagyomány a bánh

chưng vagy bánh tét - négyzet vagy henger alakú ragadós rizstorták sertéshússal és mungóbabbal

töltve - elkészítése, amely az ősök iránti hálát szimbolizálja. Észak-Vietnamban őszibarackvirágot, Dél-

Vietnamban pedig kajszibarackvirágot használnak szerencsehozó dekorációként.


Koreában a Szollalt három napon át ünneplik olyan rituálékkal, mint a charye, egy emlékszertartás az

ősöknek, ahol a családok ételáldozatokat mutatnak be egy szertartási asztalon. A koreaiak

hagyományos hanbokot viselnek ebben az időszakban és népi játékokat játszanak.





Szollal charye - hagyományos koreai öltözékben bemutatott ételáldozat az ősök tiszteletére.



Olyan országokban, mint Malajzia és Szingapúr, ahol nagy kínai közösségek élnek, a holdújév

ünneplése magában foglalja az oroszlántáncokat, sárkányfelvonulásokat és ünnepi összejöveteleket.

Mongóliában a Tsagaan Sar egyszerre jelzi a holdújévet és a tavasz érkezését - idén március 1-jén

ünneplik - az emberek meglátogatják az idősebbeket, hogy tiszteletüket fejezzék ki, miközben

ajándékokat cserélnek, például tejtermékeket.


Kígyó a keleti kultúrában


A kígyó mély szimbolikus jelentéssel bír a keleti kultúrákban, különösen a kínai mitológiában és

asztrológiában. A kínai állatövi ciklus tizenkét állata közül egyikeként a kígyó az intelligenciát, az

intuíciót, az átalakulást és a misztériumot képviseli. A kígyót kis sárkányként is említik, amely szintén

pozitív töltettel bír, nem úgy, mint a keresztény kultúrkörben, ahol a Bibliai történet miatt a kígyó

alapvetően negatív állat közé sorolható. A kínai folklórban a kígyókat gyakran társítják az

átalakulással, mert levedlik a bőrüket - ez a megújulás és a növekedés metaforája. Ez a szimbolika

szorosan kapcsolódik az önfejlesztés témáihoz, amelyek visszhangra találnak a holdújév során. A

japán sintó hiedelmekben a kígyókat az istenek hírnökeinek vagy az újjászületés szimbólumainak

tekintik. A vietnami és az indiai folklórban a kígyókat az otthonok vagy templomok őrzőiként tisztelik.

2025-ben a fa kígyó évében lépünk a kínai naptár szerint, a koreai médiában azonban a kék kígyó

évével találkozhatunk, mivel Koreában a fa elemhez (Fengsuj szerint) a kék színt kapcsolják.



                                                                 

Koreában a kék kígyóval díszített termékek a kelendőek, Kínában a szokásos piros-arany kombináció a nyerő a

vásárlók szemében.


A holdújév tapasztalásai Hazánkban


A holdújévi szokások megtapasztalását leginkább a velünk együtt élő kínai diaszpóra által szervezett

eseményeken tudjuk megtenni. A kínai negyedben megvásárolható számos dekorációs elem, a

tradicionális ételek és desszertek nagy része. A kínai éttermek pedig országszerte készülnek az

ilyenkor kelendő ételekkel, hangulattal. Azonban ne feledjük indulás előtt kideríteni, hogy a

tulajdonosok nem zárnak-e be az ünnepkör időszakára, hiszen nem csak Kínában, hanem innen is

hazautaznak sokan, hogy családjukkal töltsék ezt az időszakot.


Utazás

A családdal eltöltött napok után a kínaiak rendszerint utazni kezdenek, a belföldi utazási szektor

folyamatos fellendülése mellett a kiutazó turizmus is lassan visszatér az olcsóbb repülőjegyáraknak és

a lazább vízumpolitikának köszönhetően. A Ctrip platform adatai szerint a népszerű választások

továbbra is Japán, Thaiföld, Malajzia, Dél-Korea és Szingapúr vezeti a foglalásokat. A

meghosszabbított ünnep azonban több utazónak ad lehetőséget arra is, hogy távolabbi országokba

látogasson. Különösen Magyarország, Ausztria és Szaúd-Arábia tapasztal gyors növekedést a

foglalások terén.


Kelemen Gábor