Miért állítom, hogy 2.0? Azért, mert az adatvédelem nem egy új keletű dolog a magyar jogrendben és közéletben.

Már 1992-ben, azaz 29 (!) évvel ezelőtt megalkotta a magyar Országgyűlés az 1992. évi LXIII. törvényt, az adatvédelemről, a személyes adatok bizalmas kezeléséről. Azért valljuk be, hogy ez még nem érintett meg széles tömegeket, az egyes vállalkozásoknál is csak azok a munkatársak ismerték, akik a szerződéseket írták, igazából egyfajta papírmunka maradt.

1995-ben kinevezte ki az Országgyűlés az Adatvédelmi ombudsmant, aki a személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesüléséért volt felelős.

Az adatvédelmi biztos figyelemmel kísérte a személyes adatok védelmének, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit. Javaslatot tett az adatkezelést, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezte az ilyen jogszabályok tervezetét. Kezdeményezhette az államtitokkörben, valamint a szolgálati titokkörben meghatározott adatfajták szűkítését vagy bővítését.

Jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelőt az adatkezelés megszüntetésére szólított fel. Az adatkezelő haladéktalanul köteles volt megtenni a szükséges intézkedéseket, és erről 30 napon belül írásban tájékoztatnia kellett az adatvédelmi biztost.

Az adatvédelmi biztos tájékoztathatta a nyilvánosságot eljárásának megindításáról, a jogellenes adatkezelés (adatfeldolgozás) tényéről, az adatkezelő (adatfeldolgozó) személyéről és a kezelt adatok köréről, valamint az általa kezdeményezett intézkedésekről, meghozott határozatokról.

2011-ben szűnt meg ez a pozíció, amikor a magyar Országgyűlés megalkotta az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (Info törvény). Ennek alapján - a formálisan független, de az államigazgatási hierarchiába tartozó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látta el az információs jogok védelmét.

Közben az Európai Unióban is folyt az egységes adatvédelmi szabályok megalkotása. Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation, röviden GDPR) 2016. május 24-én lépett hatályba, és két év felkészülési időszakot követően, 2018. május 25-től közvetlenül, minden további tagállami lépés nélkül, kötelezően alkalmazandó (azaz nem kellett róla külön törvényt alkotni). A GDPR megalkotásának fő oka az adatvédelmi szabályok tagállamok közötti egységesítése, a szabályok tartalmának modernizálása, a személyes adatok védelmének hatékonyabb biztosítása, valamint a digitális trendek alkalmazásának elősegítése volt.

Az EU Rendelet szerint minden tagállamban ki kellett jelölni a hazai hatóságot, ez megtörtént 2018. június 30-án-, az Országgyűlés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságát (NAIH) jelölte ki a hazai hatósági feladatok ellátására.

Az adatkezelőknek meg át kellett tekinteniük adatvédelmi eljárásaikat és új vagy módosított szabályzatot kellett alkotniuk. Az Info törvényt módosították és előírták benne a háromévenként kötelező felülvizsgálatot. A felülvizsgálat elvégzéséről lesz szó a következő cikkben.


Dr. Marczi Erika
+36-30 / 280-7475
emarczi@hu.inter.net