Ma már Nagyi is modernebb, de érthető, ha néhány dolgot nehéz elfogadnod azzal kapcsolatban, ahogyan felnőtt gyereked az ő gyermekét neveli! A nagyszülőnek járna a megbecsülés. Ha valamiért nem részesülsz ebben, attól még nem kell feladnod.

Azt tapasztalod, hogy az unokák nem olyan tisztelettudóak, mint régen? A gyereked túlságosan megengedő az unokáddal? A gyerekek olyankor is vitatkoznak, amikor régen egyszerűen csak „tudták volna, hogy mi a dolguk”? Csúnyán beszélnek, és már nem csak maguk között, hanem felnőttek előtt is megengedik ezt maguknak? Ingerültek, ha megzavarod őket a számítógépes játék közben?

CSAK A FELSZÍN

Az előbbiek éppen csak súrolják azokat a problémákat, amiket leginkább nagyszülők vesznek észre, akiknek fiatal korában még előre engedték a férfiak és a fiatalabbak a nőket az ajtóban. Családja válogatja, hogy sikerült-e vagy sem átmenteni valamennyit abból a korból. Az azonban biztos, hogy a családon kívül „komoly” erők hatnak az unokákra pontosan az ellenkező irányban.

Kedves Nagyi! A te családodban talán nem drámai a helyzet, de van olyan nagyi is, akiében az! Ezért lesz, ami neked, gyerekednek és unokádnak is szól és lesz, amiről úgy találod majd, hogy ez túlzás vagy fölösleges. Mivel azonban nem tudok minden nagyinak írni, ezért nézd ezt el nekem!

KÉT-HÁROM NEVELÉS

Könnyebb egy gyereknek, így az unokádnak is követnie valamilyen értékrendet, ha a körülötte élő felnőttek is egyetértenek azokban. Fordítva pedig: zűrzavarba kerül az a gyerek, akitől teljesen mást vár el az anyukája, apukája és nagyszülei. 2-3 felnőtt legjobb szándéka is szertefoszlik a gyermeknevelésben, ha nem értenek egyet alapvető kérdésekben.

Mint Nagyinak, valószínűleg szükséged lesz engedni valamennyit abból, ahogyan te nevelnéd az unokádat. Talán már a te gyerekeid is sokkal lazábbak az életükben, mint aminek örülsz. Nekem nem feladatom meghatározni azt, hogy mennyi lenne a túl nagy lazaság a ti családotokban, és azt sem, mennyi hagyomány a minimum, ami nélkül viszont már alig beszélhetünk kultúráról.

Valószínűleg joggal várnád el, hogy gyereked úgy nevelje az unokádat, hogy közben továbbadjon neki valamit abból, amit te is továbbadtál neki. Mégis, nagyon fontos, hogy a gyereknevelési nézetkülönbségeket ne a gyerek előtt beszéljetek meg, mert akkor könnyen hiteltelenné válhattok mindannyian előtte. Akkor pedig nem csak neked, hanem a szülőknek is megnehezedik az unokád nevelése. A nevelés legfontosabb oldala amúgy is a példamutatás. Gondold hát meg, mit üzennétek neki azzal, ha róla, előtte vitatkoznátok.

NAGYI LEGYEN CSÖNDBEN?

Nincs szülő a világon, aki ne rontott volna el valamit a nevelésben, de az esetleg általad vétett hibák nem elég ok arra, hogy te visszahúzódj az unokád nevelésétől. Nagyon sok modern nagymama és nagyapa segíti tovább gyermekeit és unokáit.

Jól látod! Generációról generációra főleg a technika fejlődött, miközben a társadalom átlagos emberi minősége talán inkább romlott. Ezt nem csak neked nehéz elfogadnod, de szenved ettől már a gyermeked is, akár tudja, akár nem. Például: milyen párkapcsolata lesz az unokádnak? Annyira lesz boldog, amennyire figyelmet, hűséget képes adni. A figyelmesség, az odaadás és a hűség azonban „hiánycikkek” mostanában. Helyettük a „szerezd meg most” magadnak a divat.

A figyelmet leköti az anyagiakért való verseny vagy a túlzásba vitt digitális játékok, a TV, esetleg a közösségi médiában való magamutogatás. A technológia kereke gördül tovább. A kultúra hanyatlását közben csak egyének képesek meggátolni legalább saját közösségeikben. Így neked Nagyi, igenis van szereped. Mennyire tudod betölteni? Annyira, amennyire a mondandódat megpróbálod a mai környezetre, a mai történésekre szabni, hogy felgyorsult gyereked és unokád is megértse.

ILLEM ÉS NOSZTALGIA

Távol áll tőlem, hogy szélsőségesen konzervatív nézőpontot vegyek fel, de a „mindent szabaddal” szemben bármit is írok, azt letorkolják majd azok, szerint az egyénnek bármit szabad, akár a közösségek szétesése, akár a kultúra kioltása árán is.

Nem csak sok-sok nagymama mindennapjainak nyugalma, hanem egy kultúra fennmaradása is múlik olyan „apróságokon” azon, hogy köszönünk-e egymásnak, hogy előzékenyek vagyunk-e egymással. Az életünk minőségét erősen meghatározzák a körülöttünk lévő csúnya beszéd vagy más, az illem kategóriájába tartozó dolgok.

Adódhat persze olyan helyzet, amikor valami „illik vagy nem illik”, a túlélés iránti igény mégis elsőbbséget élvez. Amikor azonban életmóddá válik a „le…rom, hogy nem illik”, akkor az emberek inkább a papucsállatka felé tartanak, nem pedig egy civilizált világ felé.

NAGYI SZÁMÍT!

Tettél már eleget a gyermekeidért. Ha van még erőd tenni valamit az unokákért is, akkor próbáld meg azt a gyerekeiden keresztül, velük minél nagyobb összhangban elérni. Légy mondern, amiben elfogadható számodra annak lenni, hogy hallgassanak rád abban, amiből nem lenne szabad engedni. Nem hallgatnak rád nagy dolgokban? Próbáld meg akkor az apró ügyekben. Hozz létre egyetértést a gyerekeddel, hogy közösen hassatok jó irányban az unokádra!

Az iskolák erőfeszítései ellenére alig hatnak már a gyerekekre az irodalom vagy más alapvető kulturális összetevők. Csak nézd meg, hogy mit gondol párkapcsolatról sok-sok tizenéves, akiknek nevelkedéséről inkább Youtube videók „gondoskodnak”!

Olyan sok minden hat manapság egy-egy kultúra fennmaradása ellen, hogy senki sem nélkülözhető aki létrehozhat valami pozitív hatást a gyerekekért. Nem nélkülözhetők a nagyik, nagypapák, óvónők, tanárok, tanítók és bárki más, akit kihagytam a felsorolásból. Leginkább pedig nem nélkülözhető egyetlen felnőtt sem, aki jó példájával valami követésre méltót mutat.


Novák Ferenc

pedagógiai viselkedéskutató, szülők és pedagógusok gyereknevelési trénere

Virágozz és Prosperálj Közhasznú Alapítvány 

Az út a boldogsághoz mozgalom magyarországi képviselője

www.azutaboldogsaghoz.hu

azutaboldogsaghoz@azutaboldogsaghoz.hu